Már érzem, túl vagyok rajtad.
csúszik le rólam a kabát
mi tegnap még úgy tartotta
vállamat mint a fogas, és
most mélabún ácsorogva
agyamban a kép már szakad

ahogy utolsó slukk megy le
szűk torkomon, míg az idő
rohan veled a kietlen
utcáknak semmibe vesző
sötét mélabús egén ...

IN MEMORIAM 1.

Attila,
hozzád nem volt kegyes az élet
jött is belőled Fohászkodó ének
mikor egyedül egy bezárt szobában
verseid róttad egy tépázott
Papírra.

Isten
aki soraidban előjött
neked olyan áldást adott hogy nincsen
a földön költő ki ülne oly kincsen
mi neked volt s leírtál ...

Gyorsan utána rohanok
Úgy szalad az idő!
Holnap már a kertek alján
Minden virág kinő.

Idő.
Ez a szó...
Melyet határozni nem lehet
csak mindig jár
és én utánamegyek.

Idő.
Egy szó...
Mely már annyi szépet ...

Hogyan tudnám megnevezni
elemezni hogy lettél
ha azt sem tudom feljegyezni
mi az amit megtettél.

Hogyan tudnám elmondani
mit jelentesz nekem
ha nincsen bennem tiszta érzés
s nem indul a kezem.

És hogyan tudnám elmesélni
havas tájak szépét
mindazt amit láttam eddig.
Égnek tiszta kékjét.

Mondd hogy is tudnám ...

Kéz a kézben
a jó és a rossz.
A szegénység és gazdagság,
az egészség és betegség,
a szép és a rút,
az idő és a végtelen,
kéz a kézben egy életen át.

Egyszerűen elintézni a dolgokat
Szabályosan leaggatni a gombokat
Rohamosan befoltozni a tegnapot
Hogy elfelejthesd javítani a gondokat

Múlt időben felmondani a jelenkort
Kitörölni régmúltadból a dementort
Egyszerűen éldegélni az életet
Hidd el, barátom, századszorra is

Nem lehet

Mint ...