Ha sejtettük volna vajon mit teszünk,
ha tudtuk volna mi történik velünk,
talán jobban szerettük volna egymást,
talán kitalálhattunk volna valami mást?

Nem hiszem csupán egy hosszú vesszőfutás,
lett volna az életünk semmi más,
a végtelen menekülés megölte volna azt,
amitől a halál végül úgyis megkopaszt.

Így legalább ...

Segíts vissza hozni azokat az időket,
amikor igazán szeretni tudtam őket.
Mikor egy naplemente szépnek hatott,
mikor szívem nem volt teljesen halott.

Mikor apró dolgoknak örülni tudtam,
talpra álltam akkor is ha épp el buktam,
s mennél nagyobb is volt a fájdalmam,
mindig ki írtam magamból pár ...

Nehéz idők járnak feléjük, s ők békét nem találnak,
százezrek várnak s várnak, most sorba hiába állnak.

Mert munka nincs, sem a kis vidéki házon már kilincs...
A család mely igazi kincs, most karján kattanó bilincs.

Csupán egy hétköznapi ember, sok sok szeretettel,
vörös ez a November, mely végez a ...

Megszületünk s megyünk, megállni nem lehet,
pedig néha úgy visszaforgatnánk az idő kerekét,
megpihenni nyugalmat adó vállán de mi mást tehet,
egy rémült gyermek aki e világban nem találja szerepét.

Itt mindig megnyugvásra lelt, magába szívja erejét,
meleg otthont talált végre, hol némi szigorral vegyül,
a ...

Vízesés körül hűvös pára,
szemet homályosít a nyárban,
arcomon a gyémántcseppek,
elmúlt időről zengnek.
Nem én gyönyörködök
vízesésben, hegyben, fákban,
Ők adnak nekem a múltból árnyat,
szeretgetnek, biztatgatnak,
kis patakhoz csalogatnak,
megmutatom az arcomat,
patak vize jól ...

Az esti szürkületben tábortűznek lángjai lobbannak,
fényüket adva a komisz tél távozásának.
A tél búcsúztatását nem kíséri fájdalmas jajgatás,
sőt! Ellenkezőleg! Övezi dalolás, vidám kacagás!

Elég volt a tél jégvirágos, cudar, hideg leheletéből!
Mindannyiunk szívében a várt tavasz szép reménye tündököl!
Talán megérzi ezt a ...