Neved nem tudom, rovarfurcsaság,
csúnya szépség, melyen mozog a csáp,
hatlábú lét, petéből lett csoda,
nagy, teremtő kör gúnyos mosolya.

Elővehetném képeskönyvemet:
benne rovarkép, hatalmas tömeg,
de lusta is, meg költő is vagyok, -
s te sem kívánsz tudós vizsgálatot.

Bevallom, már a versem elején,
ösztön lényecske, hogy lenézlek ...

Rét-idő volt. Lent szöcske, sáska ugrált.
Fent Hófehérke fénylett, hallgatott.
Virág napernyők ringó ligetének
katángsor küldött kék pillanatot.

A fecskék ívén ezüst pontok gyúltak,
felszikráztak. Mint hullt múlt és jelen!
Minden jelen múltból és önmagából,
s tűzzé lehet nagy varázsszőnyegen.

A ...

Bokorvilág. Fekete fürtű bodza
izzó sötétjét a szemekbe dobja.
Fent a felhőhad fénygőggel halad,

akár megannyi hit-kalmár kisember,
ki tudja jól: a haszon merre ment el,
s égboltot vált, ha itt a pillanat.

Hit-kalmárok. Nem tartozom közéjük,
s nem dicsérem illemből törpeségük,
nem volt enyém sohasem illemük,

mohóságuk, egymást ...

ÓKOR. Időnként itt-ott szóltak bölcsek:
- Az emberség egy jobb kort követel meg!
Az athéniak ily szavakra köptek:
görög görögre támadt, öldököltek.
Isteneik? Érdekes pofák voltak,
s ők is tették a sok pofátlan rosszat.
Tény: gyönyörű lett egy-egy szobor, váza..
Ám a Szépség kincsekkel telt világa
nem ...

Téma meditáció, filozofálva…

Mire vár lélek?
Ha tudná mire, de nem!
Majd, minden eljő…
*
Vár, mélázva nézegeti az alant elterülő völgyet…
Vár mélázva, egy silbak elülső várfalnál, lát egy hölgyet…
Vár mélázva, az idő, megszemlélné eljövő jövőket…
*
Vár-e még élet?
Él-e még ...

Apevában és versben írt a szerzőpáros…

Juj,
De szép
Az élet.
Öreg mivé
Lett? Mint ódon vár.

Ifjúság, boldogság gyorsan elszállt... csak csalóka ábránd.
Csupán szíved dobog, tested nem mozdul, várod az ármányt.

*
Ha,
Mégis
Minden jó
És szép is volt…
Öregség mért nyűg?

Ám olyan szerencse nem érint, sem ...