Vízióm az időről… az élet vége felé.

Meg nem áll, rohan az idő, gyorsan telnek a napok,
Sokszor van, hogy csak úgy, rám törnek álmatlan hajnalok!

Meg nem áll, rohan az idő, gyorsan telnek a napok,
Sokszor van, hogy rám törnek, pofátlanul a ...

Az új irodalmi irányzat jegyében: HIAfo -ban

Merengésnek helye!
A folyóparti erdőben
Árnyakat vet a fény!
*
Vad, romboló vihar!
Jó időnek itt a vége,
Szél, ágakat szaggat.
*
Csúnyácska vihar jön!
Nagy csattanás és a kutya
Ijedten menekül.
*
Csúszósan havas táj!
Domboldal. ...

Tanka csokorban írta a szerzőpáros

Gyenge napsugár.
Hó, tejfehér végtelen...
Fény, hó-felszínen.
Nem virágzik még írisz,
Jeges szél hópihét visz.
*
Fagyos az idő.
Hó, tejfehér végtelen...
Nagy hógolyózás.
Téli lég szemet mardos,
Jeges szél arcot csapdos.
*
Lábat sért a jég.
Hó, ...

El kéne már dobni régi rozsdás énem,
Csak úgy, mintha az nem is kellene nékem…
De hogyan, amikor itt van bennem, érzem?

Életvonatom holtvágányon örökre, miért maradt?
Még induláskor a váltónál, mi ok volt, hogy elakadt?

Ha csak áll a vonat egyhelyben, mert ott marad,
Minden, mi a szerkocsiban van, álom marad.
Akkor is ketyeg az

Olvasták: 577

Élet, Mindennapok, Halál, elmúlás, Fájdalom