A konyhaasztal fényében ülök,
Hol a kávé gőze írja a holnapot.
Kint a világ zaja, bent a csend
És a tegnapra festett gondolat.
Nem a nagy szavak, nem a dörgő ég,
Csak a ráncok a szemed körül,
Ahogy a nevetés egy-egy évét
A bőrödbe véste, ...
Hol a kávé gőze írja a holnapot.
Kint a világ zaja, bent a csend
És a tegnapra festett gondolat.
Nem a nagy szavak, nem a dörgő ég,
Csak a ráncok a szemed körül,
Ahogy a nevetés egy-egy évét
A bőrödbe véste, ...
Olvasták: 87
Élet,
Az Ön versének a helye...
Kincseit a nyár
Felelőtlenül szórja…
Hűs őszi reggel.
Köd szitál puhán,
Eltűnik benne az út.
Szelíd napsütés.
Új változások,
Vannak ősznek kincsei…
Hűs őszi reggel.
Fák közt gomolyog,
Álmot lehel a tájra.
Szelíd ...
Felelőtlenül szórja…
Hűs őszi reggel.
Köd szitál puhán,
Eltűnik benne az út.
Szelíd napsütés.
Új változások,
Vannak ősznek kincsei…
Hűs őszi reggel.
Fák közt gomolyog,
Álmot lehel a tájra.
Szelíd ...
Olvasták: 88
Összeért kezünk, mint
a csönddel táncoló szél,
ki vágy-szirmokat hint.
Lettünk egymásra ébredő,
végesbe hajló álom-idő,
végtelen lélekbe rejtőzködő.
Lettünk eggyé, mi tovább már nem ...
a csönddel táncoló szél,
ki vágy-szirmokat hint.
Lettünk egymásra ébredő,
végesbe hajló álom-idő,
végtelen lélekbe rejtőzködő.
Lettünk eggyé, mi tovább már nem ...
Olvasták: 99
Hazugságok szövőszékén készített,
képmutatással díszített viselet.
Valóságnak, szépnek tűnő szavak,
melyek nem hallhattók — elviselem.
Az égiek balladája, szóba öltözve,
kíméletlenül igazságot ...
képmutatással díszített viselet.
Valóságnak, szépnek tűnő szavak,
melyek nem hallhattók — elviselem.
Az égiek balladája, szóba öltözve,
kíméletlenül igazságot ...
Olvasták: 134
Elnehezült sóhaj, melyben békélni vágyó
derengést suttog a keserű kétség.
Lélekviharként tombol az ég szövetén
az emlékekből épült, örvénylő énkép.
Magányra kárhoztatott szélmalom,
mely illanásból ...
derengést suttog a keserű kétség.
Lélekviharként tombol az ég szövetén
az emlékekből épült, örvénylő énkép.
Magányra kárhoztatott szélmalom,
mely illanásból ...
Olvasták: 133
Reszkető kéz, mely pillanatra megmelegedne
a boldogság illúziójának hideg tüzében.
Ki nem hunyó gyertyaként fénylenék a
poros polcok elfeledett, fagyos sötétjében.
Távolba néző, kámforrá halkult csend,
melyben a rút igazság ...
a boldogság illúziójának hideg tüzében.
Ki nem hunyó gyertyaként fénylenék a
poros polcok elfeledett, fagyos sötétjében.
Távolba néző, kámforrá halkult csend,
melyben a rút igazság ...
Olvasták: 138
