Fehér virág, fehér ruha...
(Vőlegény fon koszorúba!)
Nem is oly rég, még kislány voltál,
Alig vártad, hogy babázhassál.

Sötét ruha, fehér ing...
(Férjed lelke, szívedbe ring!)
Kezed pihen kezében,
Festmény vagy a lelkében.

Úgy maradsz számára Vénusz,
Ha emlékszel; mit mondott az öreg Rémusz:
\'Ha a földi hívságok nem ...

Elbűvölnek, simogatnak, ringatnak e szavak!
Okossággal, bölcs értelemmel, szépséggel bírnak.
A felolvasó hangján az író szól hozzánk
és mondandója közvetítve is tud hatni ránk.

Köszönet ezért az írónak és a rádiónak.
Így is hitelét adják a kimondott és leírt szónak.
Hatalmas művészi értéket ...

Nagybátyám, a kishitű, sohasem hitt


a körülmények számára kedvező

alakulásában. Hajlama semmit


sem bízott a véletlenre, szenvedő



...

Levetkezem testem, s ráncaim hulljanak porba.
A gyarlóság halála ez, s nem leszek foglya.
Elhagyom magam, azt ami már felesleges.
Börtönöm volt testem, s nem az mi lényeges.

Lásd a szívem, mert én azzal látlak.
Lelkem lesz szabad, s adom a világnak.
Lásd mi vagyok, s ne csak elszáradt bőröm.
Lásd a fényt, s legyen ragyogása az ...

Mikor az élet, mérgező levegővétel,
S a perc, csak vánszorgó kín,
Felemészt a bűntelen kétely,
Soraim végén, vért hint minden rím!

Mikor a jelen sem kecsegtet,
S gonosz lelkek gyűlölete kísért,
Érzem rossz akaratát, üvegszilánk szeleknek,
Soraim végén hordom, lelkem összetört hitét.

Mikor ...