Hópihe, hópie,
szálljál le, szálljál le
erdőre, mezőre,
házak tetejére!

Hópihécske, hópihécske,
simulj le, simulj le
a szánkónk elébe,
gyermekek kedvére!

Fedjed be, fedjed be
nagyon szép fehérbe
a tájat egészen
gyönyörű szépen!

Lényeddel idézd fel
vágyódó lelkünkben,
míly szép a víg élet!

Kispihe, ...

A házépítőmunkás férj este hazatért

fárasztó munkájából, és a feleségét

elmerült versolvasásban, ágyban találta,

vacsora nem volt tálalva, a férj halálra



idegesítette magát. - Nézd, nem főztem,

mert a délutánt én Petőfivel töltöttem.

- Jó, hogy nem tagadod, hisz itt ...

Könnyekből fakad most létünk rózsája,
Vörösen izzik országunk porában.
Vérszínű szirmain éhség ver tanyát,
Hallgasd meg Istenem esdeklő szavát!

Taníts meg Uram mindenkit szeretni,
Bűnt és a rosszat örökre feledni!
Ültess a szívekbe tövistelen rózsát,
Ne szúrja,tiporja e hazának \"porját\"!

Kemény a talp,mi rajta jár ...

Égig nyúló ágak között panelházak látszanak.
A kopasz ágak a komor, szürke őszi égbe marnak.
Frissen ásott, puha, tapadó föld a talpam alatt.
A sárga levelek az ágakról már mind lehulltak.

Szél sem mozdul. Megborzongom. Hűvös van.
Hideg fény mozdul minden ablakban.
Nem csoda, hogy ez van. November van.
A múlt nyár csak bennünk él. Ősz van!

Tomboló siker, nagy tapsvihar
a teltházas nézőtéren, a Szerelem
a négyzeten remek színdarab,
mely jóérzéseket keltett az emberben.

Átöleltem kedvesem, a szép
szemében újfent csillogást fedezhettem
fel, a neves színészek parádés
alakításokkal elhitették velem,

a szerelemnél nincs szebb dolog.
Az illúzió csendjét egy hang ...

A táj egy nagy víztenger!
Mint egy kegyetlen henger
mindent, mindenkit leteper.
Maga alá hajt mindent,
amit az ember maga teremtett,
házat, állatot és az embert.
Mi állítja meg e tengert,
mit a gyarló ember teremtett?
Pusztítja a természetet,
az így bünteti meg az embert!
S e büntetés addig zajlik,
míg a természet kínnal vonaglik!
Ha sz ember ...