Kakukkfű illat emléke a tájon..
Hol vagy, Tavasz, álmot ébresztő Álom?

Hol vagy, fényvizek tükréből kinéző,
kéklő égbolt arc, csodát hívő, kétlő?

Hol vagy, Idő, Te, égő szemű Ének,
zöld zengése szél hozta Messzeségnek?

Hol vagy piros Szépség, vágyaddal? Hajnal
felnő majd benned, virágdiadallal?

Hol vagy, Te, Táj, mely ...

Hatalom gombot megnyom.
Gőgös parancssor rád szól.
Diktátorról kiáltoz,
ki maga is diktátor.

Bunkó szól becsületről:
a milliárdos tolvaj.
S már nem sunyít: dicsekszik
a lopott közvagyonnal.

Telefonból okos lett, -
de, akik látnak, tudják
mi van a kobakokban:
iszonyú tudatlanság!

Emléket, igazságot
újragyúlt század ...

Bogáncsmezőben süppedt szalmaviskók.
Egy-két kéményen gyér füst karikáz át.
Bús faluvégen néhány szélmalom
Szégyenli hosszú dologtalanságát.

Viskók sövényén szennyes sárga rongy,
Szemét és pernye poshad garmadába.
S a dombon gőgös kőházat kapott
A Láthatatlan és kevély szolgája.

Térdig szakállas ősz muzsik halad;
Kezén ...

Találkoztam idegennel, ki állította,
Én még nem éltem.
Megkérdeztem barátomat, ő úgy véli, élek-e még
De ő nem látott meg.

Lefeküdtem ágyamra s államig húztam a hűs, közömbös lepelt
Mely gyáván ringat s befed, de idegen nem hitte el.
Nekem barátaim a lepkék,
Ha néhanapján berepülnek az ablakon át.
A párnám mintáit úgy ismerem, mint a ...

Ablakomból gyönyörködve
cukortáj ötlik a szemembe.
Az ágak, fák komor feketéje
hóval fehérítetten néz az égbe.

Körös-körül mindenütt, amerre a szem ellát
porhó takar házat, bokrot, füvet, fát.
Körös-körül amerre a szem ellát
a tél csendben vette vissza elvesztett uralmát.

Halász István
Pestszentlőrin c, 2003. január 05.

Európa menekül. Nagyon régen
teszi már, de sokáig észrevétlen
volt, pontosabban: a Profit Világa
leplezte ezt, míg hasznát mohón várta.
Haszon kell is, de, ha túl sokat lopnak,
arcátlansága nő dúsgazdagoknak,
s nincs erkölcs lent sem. Kétszínű Keresztnek
árnya sötétet Bibliára vethet, -
s vet is. (Kis ország! Benned sok butuska
két ...