Ha csak a borús felhő szorít,
Mitől a léted egyre csak ordít:
Én akkor is szeretlek!

Ha köddé válnak a kinyílt virágok,
Ha mégsem én jelentem Neked a Világot:
Én akkor is szeretlek!

Ha hazádban hontalannak érzed magad,
S szívedben a haza undora egyre dagad:
Én akkor is szeretlek!

Ha balsors ...

Édesanyám varrónő volt.
Kattogott - zakatolt a gép.
Ha nagy néha kellett egy folt,
általa lett az újra ép.
Egy életen át alkotott
ruhák siklottak, susogtak.
Szívemben mély nyomot hagyott,
mert csodává alakultak.
Csak szabott - varrt és remekelt.
Sokszor gépnél lelt rá a hold.
Így várta, míg a nap felkelt,
mert az éjszaka rossz kobold.
A ...

Édesanyám varrónő volt.
Kattogott - zakatolt a gép.
Ha nagynéha kellett egy folt
általa lett az újra ép.
Egy életen át alkotott.
Ruhák siklottak, susogtak.
Lelkemben mély nyomot hagyott,
mert csodává alakultak.
Csak szabott - varrt és remekelt.
Sokszor gépnél lelt rá a hold.
Így várta, míg a nap felkelt,
mert az éjszaka rossz kobold.
A ...

Fent a szürke győz a fehér szín felett, -
készül az eső. Kék selyem katángok
megérezték? Hát, úgy tűnik, hogy igen,
mert összébb zártak sziromkelyhű álmot,

de a versben még fényt kér egy lepke-szó,
s pirosat lobbant fel a pillanatban,
s hegycsúcs sziget lesz, alatta ott a mély:
fenyő sötéttel telt a völgyi katlan.

Egy-egy tető: ...

Nyár volt, a kertben hintáztak a fények
ide-oda, akár a gyermekek,
lengtek, örültek e nap-szülte fickók,
s a kockakő macskát melengetett.

A kert a kék határral egybeolvadt,
és máris kezdődött a végtelen.
Kinyílt szépség és szabadság világa,
s remény-jövőbe képzelt életem.

Megértettem, fiatalon, mit olykor
sejt dörmögő, becsületes ...

A lázrózsáit rózsáknak ne nézzed!
Megtéveszt látszat, sok kifestett részlet?
Gondolkodj, értsd meg Európa sorsát,
s mit miért színlel beteg Magyarország!

Beteg? Haldoklik. Lassan gyermek sincsen.
S van-e magyar, ki becsületre intsen?
S a nép? Hát ez nép? Botránylovagoknak
elnézi azt is: szabadon rabolnak.

Fentről hazát hazudnak ...