A nap sárga búcsúcsókját szórja a házfalakra,
majd diszkréten, álmosan, lassan indul el nyugatra
és mindent teljesen elborít az éjszaka sötétsége,
majd a tájon lassan szétterül az Álomtündér köpönyege.

Ez alá a köpönyeg alá a házak,fák, növények mind bebújnak.
A tájékra fokozatosan ráült éjszakával mind eggyé válnak.
A felhők a ...

Nem terem az ananász a durva giz-gazok között,
Felettük járunk mi néhányan, kinőttünk.
De az inda megfolyt, lehúz és eltakar.
A posvány tetején csak a gaz nő, elfed az avar.

Mindenkit befed, elborít a sötétség kora.
Hová lett 1848 forrongó korszaka?
Eltűnt közel 160 év büszke sorsa,
A sok viszály mi népem balul húzta.

Nem élhet ...

Feladom az elveim, az álmaim a jelenem értetek,
Mégsem becsültök csak a tetteimben kétkedtek.
Mennyire fáj ez nem látjátok rajtam?
A fájdalom pedig itt van minden sorban.

Hívogat a halál lelkem kopár és kiégett,
Gyerünk rúgjatok belém érzem már a lábatok.
Nem vagytok másik csak ruhában járó állatok.
Én nem vagyok író, én nem vagyok ...

Szívem kulcsát elveszíthettem hazám hágóiban bárhol,
Zárt zord-rácsos kapuját veszélyeztetve, egy illetőre inthet Ámor.
Egy illetőre, ki minden tekintetét felém fordítja tényleg,
Rám rontanak szerény személyében az elveszett, ősi szenvedélyek,
Ezerszer megbántam már, hogy kitártam bár szüntelen,
Lelkem szúró szívfájdalmából menekülésem nem ...

Már rámsötétedett,
amikor elindultam haza.
Csönd ült mindenen…
- csodálatos képeket
festett elém a hallgatás -
Esőillat mellém szegődött
és a nappal szavai
egymásba olvadva
keltek életre bennem.
Arcomra pírt lehelt egy
buja gondolat,
szememben újra csillog
egy kiscsillag.
Cipőm ...

Az esküvői fényképen
örömkönny csillan a boldog menyasszony szemében,
amíg a másik széken
a férje ül a boldogságtól megilletődötten.

A házasság őszinte, komoly dolog.
Mennyekbe emelő, szívből szívbe induló,
további közös sorsot vállaló
olyan együttes tett, melyben mindenki boldog.

Bár nem kerülik Őket sem el a ...