Szétszórt szavaink szikrái
ugye szívekhez szelídülnek?
Mint élet-magvak a jó földbe
a szavaink hazaérnek.

Szétszórt szavaink képei
ugye elmékbe bevetülnek?
Mint örömhírnek az emberek
a szóképnek megörülnek.

Szétszórt szavaink dallami
ugye lelkekben hegedülnek?
Mint lágy akkordok ...

Megigézett a szemed te szép leány
Te leszel az én arám
Házasodni akarok
Mert az nagyon jó dolog
Megérett egy szerelem
Házassághoz vezetett
Kincsem babám úgy szeretlek
Karjaimban megölelek
Csókot adok én néked
Úgy szeretlek én téged
Fürdünk majd a boldogságban
Együtt élünk egy szép házban
Nem hagylak el én soha
Élj ...

Ha Te hajnal vagy Én egy éjszaka,
Ha itt maradsz, Én megyek haza.
Ha már rég alszol, Én ébredek,
Ha félsz, Én védelek.

Ha tavasz vagy Én őszi levelek,
Ha sivatag Én kéklő tengerek.
Ha színes vagy Én színtelen,
Ha gazdag Én nincstelen.

Ha pára vagy Én porszemek,
Ha szaladsz Én nem ...

Ünnepeljünk undorodva
vérünk borszagától,
hagyjuk hát, hogy józan népünk
kilökjön magából.

Kilökjön egy ittas, botor nemzetet
mi a mámor érdekében
szülőt s hazát elvetett.

Ünnepeljünk részegen
új eszmét, új világot,
mi önzetlenül s mocskosul
szabadságért kiáltott,

hogy mint hős, a népet ...

Büszke Magyar Népünk,
pisztolyt fog fejéhez,
majd előbb lő,
és csak aztán kérdez.
Kérdés nélkül veti
önmagát a mélybe,
mert úgy érzi elvérzik,
pedig nincs is megsértve.
Bánatában küldi
hát hajóját fenékre,
s ősi népét űzi
vele Nagy regékbe:
A Magyar volt,
az ősi minta nép,
ki inkább előbb elveszik,
s ...

Száll a füst, parányi tüzek égnek,
Ma tűnik csak a temető szépnek.
E napon, mikor árvák oda lépnek,
Hol szüleiktől búcsúztak el végleg

Mikor anyák szíve egy hatalmasat roppan,
Mert kicsikéjük szíve már soha sem dobban.
Testévek, rokonok, régi cimborák,
Hozzátok is eljött oly sok jó barát.

\'Bárcsak itt lennél!\' ...