Nem tudom hogyan történhetett meg velem,
talán akkor is álmodom ha nyitva van szemem.
Azt tudom csupán, hogy tisztán emlékszek,
veled együtt egy kertvárosi házban élek.

Házasok vagyunk, bár kapcsolatunk nem mindig felhőtlen,
de nagyon szeretjük egymást, s ez lebeg előttem.
Minden reggel egy kutya nyálában fürödve ébredek,
a gyerekeket ...

Apa és gyermeke sétálgat kézen fogva halk magányában,
végtelenbe húzódó árnyékos fasor festői kupolái alatt,
nap mint nap látva mindig csak erre vágytam,
néhány másodpercig míg vonatom robogva elszaladt.

Majd eltűnnek és csak suhannak el az emberek a házak,
míg csak az üresség marad melynek állandó miben léte,
szürkeségből elő elő ...

Bárányfelhők festik arcodat az égre,
melyeket a szél kerget el,
próbálok visszagondolni a szépre,
arra, hogy szerelmed ölel.

Őszi levelek táncolnak a szélben,
lassan elhagyják otthonuk csak szállnak,
beteljesedett mindaz amitől féltem,
haza többé soha nem találnak.

Tudom egyszer minden véget ...

~ Emlékezzetek arra ki itt járt egykoron,
nekem jutott a feladat én leszek ki elmondom,
ki is volt ő eme gyönyörű őzikeléptű leány,
kit útján nem kísért más csak a magány.

Egyedül érkezett ő erre a helyre,
tán azért, hogy múltját feledje.
Láthatóan menekült hosszú útján megfáradt testén,
összegyűlt piszkot lemosni állt meg ...

Szolgáljon intő példaként, lám mit is tehet,
a szeretet hiánya lássuk hová is vezet,
milyen hatással vagyunk mind sorsára,
hiába próbáljuk ráfogni bárki másra.

Mi tettük ezt és nem ő választotta,
szívét a magány lelkét a düh lassan elárasztotta,
csak fortyogott vált belőle lassan az ördög maga,
hiába kiabálna magába fojtva minden ...

Csacsi öreg kutyám hányszor megbüntettelek.
Másfél méternyi rabságra... Pedig szerettelek.
Te akár egy gyermek mindig csínyt tettél,
sárosan csendben lopózva az asztalról ettél.

Mégsem tudtam haragudni mikor rád néztem:
Szereteted sugárzott én már tudni véltem,
az egyetlen őszinte, önzetlen barátom voltál,
szavak nélkül is mindig ...