Meditál a poéta… versben, haikuban, HIAQ –ban, TANQ –ban.
Ragadd... a tollat,
Terítsd ki a papírost.
Dolgozik az agy.
*
Repülj valóságba,
Szárnyalj a fantáziával.
Ürítsd ki lelkedet.
*
Írj novellát és még írj vegyesen verseket.
Vess papírra sorokat, esszéket, vesszőket!
Szólj a lelkednek, hogy küldjön ki ...
Ragadd... a tollat,
Terítsd ki a papírost.
Dolgozik az agy.
*
Repülj valóságba,
Szárnyalj a fantáziával.
Ürítsd ki lelkedet.
*
Írj novellát és még írj vegyesen verseket.
Vess papírra sorokat, esszéket, vesszőket!
Szólj a lelkednek, hogy küldjön ki ...
Olvasták: 353
Az Ön versének a helye...
Aki a múltjában véglegesen elmerült, csak azt fürkészi,
Az azt mutatja, hogy jövőben nem hisz, azt nincs kedve fürkészni.
Nem kívánhat jobb jövőt, aki nem hisz benne,
Kinek a jelene és múltja, nem istene...
Láttad-e már az éjben, hogy a sok sötét szín veled csak játszik?
Azt meg tán’ tudod-e, hogy ez a kavalkád, veled csalókázik?
A jövő ...
Az azt mutatja, hogy jövőben nem hisz, azt nincs kedve fürkészni.
Nem kívánhat jobb jövőt, aki nem hisz benne,
Kinek a jelene és múltja, nem istene...
Láttad-e már az éjben, hogy a sok sötét szín veled csak játszik?
Azt meg tán’ tudod-e, hogy ez a kavalkád, veled csalókázik?
A jövő ...
Olvasták: 331
És Trianonban a ”barátok”…
Ősi nemzet vagyunk… széttörtek Trianonban…
Ősi veszedelem fenyeget… itt, a honban…
Régen beteg a hazánk, lassan azzá tették,
Protestálok! Ne tűrjük, hogy ronccsá is tegyék!
Istenünk, ne hagyd, hogy hazánkat gonosz sorba
Tegyék, népet pedig kényszerítsék ...
Ősi nemzet vagyunk… széttörtek Trianonban…
Ősi veszedelem fenyeget… itt, a honban…
Régen beteg a hazánk, lassan azzá tették,
Protestálok! Ne tűrjük, hogy ronccsá is tegyék!
Istenünk, ne hagyd, hogy hazánkat gonosz sorba
Tegyék, népet pedig kényszerítsék ...
Olvasták: 396
A dupla pléd sem használ,
Ha nem érzem a tested melegét,
Bűzös marad a szám is,
Koptathatom a kopott fogkefét -
A szám a szádon termett
Csókillatú csókjaid helyett.
Még az árnyék is átsiklik
Magányos tárgyaim felett,
Magába gubózik,
Majd lomhán pókhálózik
A sötét sarok megett.
Gyere már!
Mert gyűlik a konyhai szemét,
És ...
Ha nem érzem a tested melegét,
Bűzös marad a szám is,
Koptathatom a kopott fogkefét -
A szám a szádon termett
Csókillatú csókjaid helyett.
Még az árnyék is átsiklik
Magányos tárgyaim felett,
Magába gubózik,
Majd lomhán pókhálózik
A sötét sarok megett.
Gyere már!
Mert gyűlik a konyhai szemét,
És ...
Olvasták: 503
....Hallgass a szívedre....
...ne akarj tovább így élni...érzelmeid nélkül...
...az olyan mintha sírnál...de könnyeid nélkül...
...tudom...a könnyek néha megkönnyítik az életet...
...de hidd el jobban fáj annak ki belül sír és kifelé nevet...
...engedd...hogy érzéseid szabadon szárnyaljanak...
...ne küzdj sorsod ellen
...ne akarj tovább így élni...érzelmeid nélkül...
...az olyan mintha sírnál...de könnyeid nélkül...
...tudom...a könnyek néha megkönnyítik az életet...
...de hidd el jobban fáj annak ki belül sír és kifelé nevet...
...engedd...hogy érzéseid szabadon szárnyaljanak...
...ne küzdj sorsod ellen
Olvasták: 492
Felhők csókjai közt szállva,
A pillanatnak élve s az életet csodálva
Angyali csókját ízlelve,
hirtelen száz gondolat hasogat szívemben
Mi lesz ha majd el dob örökre?
Mi lesz ha nevetve köp majd a szemembe ?
S eközben a sötétség mardossa testem,
hogy mi van kint el is felejtem.
Éles hang hasít a sötétbe,
hirtelen eltűnök az este ...
A pillanatnak élve s az életet csodálva
Angyali csókját ízlelve,
hirtelen száz gondolat hasogat szívemben
Mi lesz ha majd el dob örökre?
Mi lesz ha nevetve köp majd a szemembe ?
S eközben a sötétség mardossa testem,
hogy mi van kint el is felejtem.
Éles hang hasít a sötétbe,
hirtelen eltűnök az este ...
Olvasták: 431