Egyik unokabátyám válni akar,

s nagyon ragaszkodik a gyermekéhez,

akár a felesége. - Bármit is agyalsz

ki, ez a fiú csak az enyém, érted?!-



üvöltőzik a nej. - Csabit én szültem.

- Nana! Ha bedobok egy százas érmét

...

Egy fénykép, miről tekintesz vissza rám.
Egy ütött, kopott, sárga papír,
mit az emlékezés elém dobott.
Egy régi titok fiókom alján,
óvlak, mint anya gyermekét a karján.

Egy mosoly, egy kávéfolt,
egy folt mely szomjúságot olt.
Épp szád alsó peremén,
nem itattuk fel még frissen, az elején!

Egy ócska ...

Veszekedtem Lócival, nem bírt magával,
ellenem vonult gyermekded hadával.
Rádiót dobott fürdővízem mélyére,
és gondosan konnektort dugott a végére.
Hiába mondtam: fiam, állj le szépen!
S megráztam az ujjam, fegyelmezésképpen.

Ebédnél kaktuszt csempészett a székre,
nagy cselesen várta, hogy reá üljek ...

Szólok, ember hidd el, amit érdemes

megtenni, nos, azt érdemes ezerrel

megtenni, és közben az is meglehet,

legjobb befektetésed a gyermeked



lesz, mert ezerszeresen megtérülhet

a szeretet és ha szívvel - lélekkel

végzed a teendőidet, végül nem

maradhat el a siker, sőt ...

Hópihe, hópie,
szálljál le, szálljál le
erdőre, mezőre,
házak tetejére!

Hópihécske, hópihécske,
simulj le, simulj le
a szánkónk elébe,
gyermekek kedvére!

Fedjed be, fedjed be
nagyon szép fehérbe
a tájat egészen
gyönyörű szépen!

Lényeddel idézd fel
vágyódó lelkünkben,
míly ...

Isten hagyta, hogy ténferegjek,
De nem hagyta, hogy elkallódjak!
*
Nem keresed már szíved melegét
Hegesedő napjaid peremén.
Már bölcsességig egyszerű az élet,
S üvegre dermedt jégrózsa csókja
A szerelem.
*
Én elfogadom majd
Az örökkévalóság ígéreteit,
Ha elgurult pillanatokkal fizethetek,
Amikor magához int majd
A temetőnk ...