Csak a lét az enyém.
S mindaz mi rajtam van,
A csont, bőr s egyébb bélésanyag
Az enyészeté.
A létezés a lélekben való megnyilvánulás.
Mi porlandó az porlik!
Lélek által álmodott alkotás.
S a teremtő, mindent megformáló erő előtt.
Ez számít, ezáltal leszek
Valaki és senki.
Zsoltáraim nem születtek.
Vágyaim tükre vak ...

Létem, vérét hullató
Havon át sikló gyermek sikongás,
Elhomályosult tavaszi virág.
Ostobaságokat művelő
Megférfiasodott akácvirág.
Mit sem ér a játék, s komoly gondolat,
Rianása vagyok a kékeszöld jégnek,
Igaz létért késő kiáltó őrölt barom.

Adjon isten, ami jó nincs,
Vegye el azt, ami rosz!
Verje meg, ki a hazának
Veszedelmet, kárt okoz!
Én édes atyámfiai,
Szólanék egy keveset,
S ha nem igaz szóm, az isten
Úgy verjen meg engemet!

Azt pedig ne is csodáljuk
A mostani napokban,
Hogy ha az igaz magyarnak
Oly nagy mondhatnékja van!
Mert eddig a szegény magyar,
Ha ...

Az igaz, hogy mostan szörnyű nagy kár volna,
Ha valaki silány meséket mondana;
Azonba' én mégis oly vakmerő vagyok,
Hogy egy csinos mesét mondani akarok.

Mesémben nem lesznek tündérek, tatárok,
Minmagunkon történt meg az egész dolog;
És azért remélem, hogy végig hallgatják,
Különben jót állok, hogy még meg se bánják.

Szólni ...

Mezítlábas gyermekkorom porát
A szél elvitte nagyon messzire -
Nem gondoltam , hogy a világ ennyit
Fordul velem, és elvisz ennyire.

Akkor még oly tiszta volt a patak,
Abban fürödni jó volt oly nagyon-
Minden lépésem anyám figyelte:
Ki-ki nézve a konyhaablakon.

De hol van már az a konyhaablak?
És ...

Gondold azt, hogy hozzám tartozol,
Nem véletlenül:
Mint bőrödhöz a napfény,
Hogyha napozol-
Hanem úgy,mint
A csónak a tóhoz,
A pihe a tollhoz,
A toll a rucához,
Háztető a házhoz,
Gyermek az anyjához:
Aranyos zsinórral,
Mely nem szakitható
Soha-soha széjjel-
Mert ezt mi ...