Gyűlnek a szavak,
talán mondatok is vannak.

Egy barátság végét jelző zászló
int a magasból,
hogy indulj el egy másik úton,
de a kedvem csak elenyész a bútól.

Szeretnék nevetni,
és nem a boldogságot kergetni.

Örömet várni az emberektől,
de közben félek mindentől.

Becsapnak aljasul,
hazug szavaik fülemben ...

Boldoggá lettem. Általad, miattad, - Édesem!
Nem is tudom, miként kezdjem levelem.
Ám teszem, pedig magamnál sem vagyok, érzem.
Oly' boldog lettem, mint valamikor. Nem is tudom mikor.
De azt tudom, hogy most boldogságérzetem határtalan.

Drága kicsikém, amit kedves soraiddal okoztál,
Kimozdítottál a reménytelenség állapotából, - ...

Közlöd már utálsz
vagy gyűlölsz,
nekem nem lesz jó melletted,
így el kell feledned!

Nézek , hangom elakad
és te nem hibáztatod magadat,
büszke vagy magadra ,
de álljunk meg csak egy gondolatra!

Mi ez az egész?
Itt a vége és kész!
Sötét a múltad,
Te jöttél és az életemet feldúltad.

Mondod ez az egész egy ...

Szeretem a délutánokat,
ahogy tágra nyílt szemel
benéznek szobám ablakán,
és némán csüng a szó,
könyökig felhúzza magán
az időt,
s mint öreg bölcs emeli arcát.
Szeretem a munka utáni gondolatokat,
ahogy megméretkezik az ember,
álmodó terveit szövi
lapozgat élete könyvében
s emlékeit ...

Felfázott emlékképek égtek rideg szívem szirmaiba,
Szélsőségek szaggatják húsom, itt a hiba e sötét úton,
Hol szürke gondolatok rágódnak a múlton, széttépve elmém.
De nekem kell még egy remény, mi azt súgja enyhén,
Hogy: \'Képes vagy bármire.\', és \'Járj itt, mert hitet vetve magadba,
Életre kel, mit csak egy ...

Csupán emberi érzések ,s örök gondolatok.
Csukott szemem tükrébe nézve mikor téged látlak,
sötét álmatlan éjszakán is álmomba várlak.
Kinyitom szemem, szétfoszlik minden álmom.
Újra becsukva szemem, arcod talán újra látom.
Csak éberen fekszem, s várom, várom ...