Fehér felett a légi kék
mutogatja látszat színét,
s bohócruhában őszi fák
fújják az öblös trombitát.

Levélnyáj fényhangok alatt
engedelmesen átszalad.
Piros villan, egy-egy virág,
a csendre szórja csillagát.

Lankás lejtőn ott múlt mese:
Szabó Dezső szoborfeje.
Konok fej volt és zavaros,
akár sok magyar feje ...

Ősz földje ez. Hajlongnak mind az ágak.
Egyedüllétén magányos virág
csodálkozik, halványul már a szirma,
s könnycseppes fény szűrődik rajta át.
Hallom, sokat dolgoztál, Ezermester!
S írtál is, gondolatban, könyveket,
- de csak magadnak. Bennem is a kérdés:
az író ír, de azzal mit tehet?
Fiatalon, miként egykor ...

Egyszerű verset írnék most, de mégis
olyat, melyben a Bonyolult is kéklik,
s útkezdet úgy fut nyárból végtelenbe,
ahogy olykor elszökött szó szeretne.

A nyár egyszerű? Megszokás beérik,
s a lég színeket lendít fel, az égig,
zöldet, sárgát, álommal telt fehéret,
s az egyszerű mögött bonyolult ének.

A felhő úgy megy, ahogy elmegy ...

Álmaimban Kedves
újra itt vagy velem,
tegnapnak hitt emlék
szakadni képtelen;

tetten ért pillanat,
boldognak hitt évek,
- régen elfogadtam-
csak Téged idéznek.

Gondolatomban laksz,
néha még fáj nagyon,
úgy hittem, idővel
múlik a fájdalom.

Régóta ábránd vagy
mit szül a ...

Már mindenütt kalmárok kiabálnak.
Már mindenütt vérebek, szolgahad.
"KUTYÁKKAL ŐRZÖTT TERÜLET" az ország.
Tőled őrzik most, szabad gondolat.

Tőlem is őrzik, mert én is kimondom:
jön még oly tűz, hogy hitvány szó elég,
s ha lesz képén bőr, szégyentől pirulhat
a mában öntelt, hazug csőcselék. ...

Az éjszaka sötétje takarja a vidéket.
Befed köpönyegével minden rosszat, szépet,
gondokat, örömöket, ám támaszt új reményt
és másnapra újabb lehetőségeket,

hogy holnap talán minden másabb és szebb lehet.
Merjük remélni, hogy minden sokkal jobb lesz,
hogy minden sokkal szebbé fog válni.
Ehhez a ma tanulságait át kell gondolni,

jó és ...