Lüktet minden porcikám-porcikája.
Elvarázsolt a legszebb álruhája.
Arca mögött angyal áriája.
Édes vágyam fonala.
Végét nem látom.
Szívem megszánom.
Szeretem, kiabálom.
Széttépem, rajzolom.
Vágyaim csillapítom.
Megcsókolom.
Kívánom...eltitkolom.
Elvarázslom.
Titokban őt várom.
Csodába irányítom. ...
Elvarázsolt a legszebb álruhája.
Arca mögött angyal áriája.
Édes vágyam fonala.
Végét nem látom.
Szívem megszánom.
Szeretem, kiabálom.
Széttépem, rajzolom.
Vágyaim csillapítom.
Megcsókolom.
Kívánom...eltitkolom.
Elvarázslom.
Titokban őt várom.
Csodába irányítom. ...
Olvasták: 836
Az Ön versének a helye...
Minden nap csak rád gondolok,
S elkap egy furcsa gondolat,
Vajon mit csinálhatsz most?
Rám gondolsz?
S szememből egy könnycsepp kicsordul.
Minden nap látlak a teremben,
S nézem csillogását ragyogó szemednek.
Te is rám nézel, s rám mosolyogsz,
De tekinteted gyorsan elfojtod,
S szomorú arcom a padra ...
S elkap egy furcsa gondolat,
Vajon mit csinálhatsz most?
Rám gondolsz?
S szememből egy könnycsepp kicsordul.
Minden nap látlak a teremben,
S nézem csillogását ragyogó szemednek.
Te is rám nézel, s rám mosolyogsz,
De tekinteted gyorsan elfojtod,
S szomorú arcom a padra ...
Olvasták: 809
Csak pár nap kellett,
S elraboltad szívem.
Megláttam szemedben a fényt,
Elöntött a remény.
Szomorú pillantásod,
Legbelülre hatott.
Eleinte folytonfolyvást,
Megmentettük egymást.
Szerelemnek végtelenje,
Feléleszti lelkemet.
Minden éjjel rólad álmodom,
Veled a szörnyű múltat eldobom.
Jelenléted,
S elraboltad szívem.
Megláttam szemedben a fényt,
Elöntött a remény.
Szomorú pillantásod,
Legbelülre hatott.
Eleinte folytonfolyvást,
Megmentettük egymást.
Szerelemnek végtelenje,
Feléleszti lelkemet.
Minden éjjel rólad álmodom,
Veled a szörnyű múltat eldobom.
Jelenléted,
Olvasták: 769
Ez csak a kezdet, a élet értelmetlen,
céltalan léte meg edzett, s ez lett.
Ez mára már valóságom, hol tudatom
beborult hajnalán a jót látom át.
Sötét seregek sínylődnek bennem,
s már kiutam nem lelem, mivé legyek?!
Taszítva sejtelmes fellegek,
melyben mély nyugvásra nem találok én.
Talán
céltalan léte meg edzett, s ez lett.
Ez mára már valóságom, hol tudatom
beborult hajnalán a jót látom át.
Sötét seregek sínylődnek bennem,
s már kiutam nem lelem, mivé legyek?!
Taszítva sejtelmes fellegek,
melyben mély nyugvásra nem találok én.
Talán
Olvasták: 870
Napfényt a felhőtlen, tiszta égen,
szelíd mosolyt a szemed tükrében,
táncoló fényt az ablaküvegén,
boldogságot a szíved közepén.
Szabadon élhetsz, szabadon szerethetsz,
de ezekkel soha vissza nem élhetsz!
Csak szabad testben szabad a lélek,
és csak szabadon boldog az élet!
Szabad életben nemcsak a lélek és a test szabad,
hanem ...
szelíd mosolyt a szemed tükrében,
táncoló fényt az ablaküvegén,
boldogságot a szíved közepén.
Szabadon élhetsz, szabadon szerethetsz,
de ezekkel soha vissza nem élhetsz!
Csak szabad testben szabad a lélek,
és csak szabadon boldog az élet!
Szabad életben nemcsak a lélek és a test szabad,
hanem ...
Olvasták: 582
Itt fekszem újra ágyamon,
A tollam a papíron hagyja lábnyomom.
Lehunyom szemem s ott állok a tájon,
Mi után szívem csak vágyott.
Tüdőmig hatol a hideg levegő,
Ropog a hó, lágy szellő csípi arcom.
Búvó táj, hová őrült képzelet rejt.
De vágyból kovácsolt hideg képzelet.
S hegyek magasodnak előttem,
A hó és jég csupasz ...
A tollam a papíron hagyja lábnyomom.
Lehunyom szemem s ott állok a tájon,
Mi után szívem csak vágyott.
Tüdőmig hatol a hideg levegő,
Ropog a hó, lágy szellő csípi arcom.
Búvó táj, hová őrült képzelet rejt.
De vágyból kovácsolt hideg képzelet.
S hegyek magasodnak előttem,
A hó és jég csupasz ...
Olvasták: 962
Bejelentkezés
Toplista
Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
