Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Fény

128 
(Leoninus csokorban)
Kibontja magát lassan a természet és elballag a téli enyészet.
Igaz, volt már ilyen máskor is, de majd visszaállt a régi… értünk csakis.
Körbe-körbe nézek és lám a határ, ha lassan is, de színesedik ...
Olvasták: 223
Részletek
Az Ön versének a helye...
128 
Napfényben van szívem, ó, Ida!
Napfényben van a szívem fala!
Napfény… vágylak, Ida,
Napfény… gyere Ida.
Napfényben van hiányom… Ida!

Te már lemondtál rólam Ida!
Te már közömbös vagy, ó, Ida!
Te már nem vágysz ...
Olvasták: 254
Részletek
149 
Hol a kiút?

Eltévedtem!
Ajkamat bevonta a köd ízetlen nedvessége,
A csontjaimat átjárta a tél nyirkos hidege.
Engemet most megkapott a tél, borzasztó szépsége,
A matrózt is szédíti a nyílt tenger lehelete.
Hol a kiút?

Eltévedtem!
A ...
Olvasták: 238
Részletek
102 
{Septolet}
Lélek,
Érzelem,
Nem félek,
Nem félem…

Lelkem kitárom,
Nézek körül ködben, nem bánom…
Vágyom…
*
{apeva csokor}
Ó,
Álmom
Számlálom,
Mert köd vakít,
Mint egy véres tőr. ...
Olvasták: 262
Részletek
106 
Önvallomásban a tanács…

Művésznek lenni, annyi, mint kalandornak lenni,
Hangok, szavak, érintések között kalandozni…
Csak lendülni előre az élet ritmusában,
Az élet írta, mindennapi szimfóniában.
Ténykedni a művészet fényében ...
Olvasták: 176
Részletek
226 
Parázslik az ég csipkézett szegélye, míg
méltósággal merül le a Nap a végen,
csorog a vére fellegek fodrára,
fények színjátéka játszódik az égen.

Mintha festői elme szüleménye lenne,
drámai díszlet igézi ...
Olvasták: 367
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére