Egy kifestőt kaptam a világtól, mikor megszülettem,
Névre szóló volt, de soha sem nézegettem.
Fekete-fehér volt, mint az élet, amit éltem,
Most fellapoztam, és színezni kezdtem benne egy képet.
Az első oldalról egy kisbaba mosolygott rám,
Ruhájának ujja felhajtva, túl nagy volt rá.
Az ötödik oldalon gyerekek hada ...

Fekete kutya rohan a réten -
gazdát remél a sík vidéken...
Rettenve roskad bokor tövébe -
golyó fúródott fájó testébe.

Múlik az idő a vérfolyam véges -
vágya csak simító, becéző élet.
Lemondón szíve utolsót dobban -
ott túl gazdája várja friss csonttal...

Van egy pici kutyám
- csöpp fekete gombóc -
sima szőre fényes,
takarója pokróc.

Kíváncsian jön, megy,
mellettem sompolyog,
amikor elalszik,
fekete gombolyag.

Nagy barna szemével
oly kedvesen néz rám,
mintha csak mondaná:
- Szeretlek kis ...

Fekete harangszó settenkedik értem,
osonva a kertek alatt.
Bújócskázik a fejfák között
a kis és nagyharang szava.
Szólítgatnak már
a temetői gyászhírnökök,
a zsindelyes tetejű harangok...

Csak a harangok várnak még rám.

Várnak, hogy szórhassák
szomorú-szelíd hangjukat,
a hervadt ...

Lehet kerek, lehet sós,
Enyhén édes ropogós.
Lehet vidám mosolygós,
Szomorú és borongós.

Lehet vizes, lehet nedves,
Nagyon száraz, durva érdes.
Lehet forró, lehet izzó,
Sarki hideg, csikorgó.

Lehet tájkép, lehet szép,
Sáros virág cserép.
Lehet magas, lehet mély,
Távolba nyúló messzeség.

Lehet világos, ...

Sötét ül a tájra,
s nem látok a homályba.
Csak ordít a félelem,
mert tudja nem élhet nélkülem.

Sötét ül a tájra,
s egy farkast hív magányra.
S az üvölt, fájlalja a világot,
Hallgat, mert nem érti mért kiáltott.

Ordít, csak üvölt a félelem,
ordíts csak, üvölts én vérebem!
Üvöltsd a holdra, üvöltsd a ...