Elmerülök rideg élet-óceánba.
Nézem, könnyben úszok én a valóságba…
Érzem, hogy pánikban a lelkem-testem,
De lehet, hogy késő… immár elvesztem?

Kiúsznék én partra, de mind visszalöknek,
Látják, hogy nem jövők, ők szedelőzködnek,
Mennek is legott, tán’ mert van nekik hova.
Én is mennék, de úgy kellene egy csoda.

Futok én a sors ...

A villámlást, Basó féle stílusú Tankában örökítette a meg a szerzőpáros.

Villám szabdalja,
Földig lógó felhőket.
Szinte világít.
Vészjóslón fúj dühös szél,
Romboló vihar eszmél.
*
Már, tornyosulnak
A vastag esőfelhők.
Villámlik, dörög.
Sűrű felhők vonulnak,
Villám szárnyak ...

TANQ csokorban írta meg a szerzőpáros

Feketén, földig ér
A vizes, felhő halmazat!
Fölénk gomolyognak.
Csak szórja a sűrű könnyet,
Súlyától a felhő görnyedt.
*
Látszik, áradat lesz!
Mindenki bújna fészerbe…
A mezőn, csak fű van.
Úgy permetezi a földet,
Mossa mezőket, erdőket.
*
Villámok lecsapnak
És követi, mély ...

Eredeti Baso féle stílusú haikuban írva…

Szilaj fellegek,
Beborítják a tájat.
Ebből, eső nincs.
*
Komor szürkeség,
Őrzi távoli csendet.
Ég, valahol zeng…
*
Nap és fellegek
Küzdenek, ki lesz az úr!
Napsütés… eső.
*
Felhők repdesnek,
Konokul az ég ...

Versben és haikuban…

Aranyban úszó
Fények, Balcsi hullámon…
Meditálás-csend.
*
Csak ülök a partodon és gyönyörködök benned,
Mélázok azon, hogy mi lenne velem nélküled…
A gondolatok szálldogálnak, de nincsen semmi mozdulat,
A gondolatok inspirálnak, de nem mozdul a hangulat!

Messzire lát a fény a nagy tónak a partján,
Magába ...

Versben írva és eredeti Baso stílusú haikuban…

A nap hajnalban,
Glóriában ébred fel.
Hajnali hőség.
*
Táj, még csak csendes,
De napsugár melegít.
Kel a hőség is.
*
Uralkodó lett
A napfény, mind a tájon.
Messzeség vibrál.
*
Szubtrópusi a klíma, nedvesen búja a dzsungel,
Kilencszáz millióan izzadnak már, kora ...