Gyűjtögetem emlékeim,
lassan, mint
ahogyan a
csiga megy.
Szép volt ami elmúlt?
Szebb már úgy sem lesz.
Ahogy nézegetem a
fényképeket,
imitt, amott morcosan
nézek vissza magamra.
Miért is véstem akkor
a fényképezőgépbe
sértődött arcom?
Ahol meg, mint a nap,
fényes a mosolyom,
kislányom karomban tartom,
később a ...

Amikor a réten sétálok önfeledten,
vigyázok ne lépjek a gyógynövényre,
amint fészkéből fölröppen a fürj,
jelzi a rétnek: vendégünk jött,
a messzeségből a délibáb szellővel üzen:
gyere, itt friss patak csörgedez,
hűsítsd szomjad képzelet vizével,
lépj a délibábba, ott ambróziával kínálnak,
gyógynövények, vadvirágok mosolya ...

Áll még egy fa
a kertemben,
valamikor díszruháját
vette fel,
megcsodálták, dédelgették
velem együtt a méhecskék.
Váratlanul fejem felett
beborult az ég,
oda mentem,
panaszkodtam,
könnyeimet hullajtottam,
tudtam érti, amit mondok,
illatával gyógyítgatott.
Nem tenném ezt soha többé,
de már késő,
díszruháját ...

Őrt állnak,
házam előtt a fák.
Lombjukat vesztve,
olyan árvák.

Mint a koldusok,
szakadt az águk.
Lehullott már a földre,
az összes ruhájuk.

Kérgükön barázdát,
vágott az idő.
S’ a tájra ráborult,
a nyálkás, hideg eső.


Szeged,2012. február 16.

Meghajlott már rajta a cseréptető,
És újra rossz a kapucsengő.
Az udvart a gyom is belepte.
Nem játszanak ott már, gyerekek nevetve.

Furcsa volt most újra látni.
Otthonom már nem a régi.
A falak is megvetemedtek,
És lyukasak az esőereszek.

Emlékszem mikor épült,
És napról napra egyre ...

Őszi vers Robinak

Ázik az aszfalt őszi esőben,
Károg a varjú, szürke az ég...
nadrágszárad jár az eszemben
rút pocsolyákban húzod-e még?

\'Hadd dagonyázzak vígan a sárban,
pukkadjon meg a nyárspolgár,
koszkarimával a nadrág alján
édes az élet, hagyjál már!\'

Ìgy van-e tényleg, ...