Diákszerelem,
úgy hittem, csak álmodás.
Elfeledem majd,
s kialszik e furcsa láng.
Emlékeimben,
egy visszatérő állomás.
Álmaimon át,
elérhetetlen délibáb.
Mennyben jártam én,
mint szerelmes kis diák.
De kihunyt a fény,
ennyi volt és semmi más.
Néha látom őt,
eszembe jut hirtelen.
Az a szerelem,
ő ...
úgy hittem, csak álmodás.
Elfeledem majd,
s kialszik e furcsa láng.
Emlékeimben,
egy visszatérő állomás.
Álmaimon át,
elérhetetlen délibáb.
Mennyben jártam én,
mint szerelmes kis diák.
De kihunyt a fény,
ennyi volt és semmi más.
Néha látom őt,
eszembe jut hirtelen.
Az a szerelem,
ő ...
Olvasták: 935
Az Ön versének a helye...
Vándorfelhők, mikor jösztök,
a kék égről rámköszöntök.
Rámköszöntök, szegény Sándor,
oly távol van hazájától...!
Barguzinban, messze-messze,
lettem én már eltemetve.
Eltemetve, bizony élve,
hazajutást nem remélve...
Nagy a Bajkál, tükre sima,
innen ...
a kék égről rámköszöntök.
Rámköszöntök, szegény Sándor,
oly távol van hazájától...!
Barguzinban, messze-messze,
lettem én már eltemetve.
Eltemetve, bizony élve,
hazajutást nem remélve...
Nagy a Bajkál, tükre sima,
innen ...
Olvasták: 493
Haza,
Csak úgy hivnak: az öreg óra.
Rokkant vagyok már, vén legény,
Egyformán tétlen rosszra, jóra,
Ülök a szekrény tetején.
Jelzem meggörbült mutatóval
A jövő-menő perceket,
Sorsom nagy, álmos, untató dal:
Csak ketyegek, csak ketyegek.
Lefüggönyözve áll az ablak.
Pihen a nap már nyugaton,
Sugarai meg nem zavarnak...
Itt minden ...
Rokkant vagyok már, vén legény,
Egyformán tétlen rosszra, jóra,
Ülök a szekrény tetején.
Jelzem meggörbült mutatóval
A jövő-menő perceket,
Sorsom nagy, álmos, untató dal:
Csak ketyegek, csak ketyegek.
Lefüggönyözve áll az ablak.
Pihen a nap már nyugaton,
Sugarai meg nem zavarnak...
Itt minden ...
Olvasták: 648
Élet,
Minden órám csüggesztő magányom
Néma csendén búnak szentelem,
Rajtad elmém, ah, törődve hányom
S könyim árját issza kebelem.
Merre, merre tüntök hű szerelmek,
Melyek láncolátok szívemet?
Ha fogjátok forró szenvedelmek
Elborítni lángként éltemet?
Most is karján fényes Ideálnak
Még magasan rengnek álmaim,
Ah, de ...
Néma csendén búnak szentelem,
Rajtad elmém, ah, törődve hányom
S könyim árját issza kebelem.
Merre, merre tüntök hű szerelmek,
Melyek láncolátok szívemet?
Ha fogjátok forró szenvedelmek
Elborítni lángként éltemet?
Most is karján fényes Ideálnak
Még magasan rengnek álmaim,
Ah, de ...
Olvasták: 660
I
Éltem, de magamat önkényt eltemettem,
Lágy álmot fúva rám létemnek angyala,
Szép volt a sír, melyben halva szenderegtem,
Most királyi nők is díszt kapnak általa.
Az óra jött s íme kívánt hajnalánál
Feltörtem a zárt, hogy nyerjek más életet,
Arany szerelem várt boltom ajtajánál,
S mosolygván, ...
Éltem, de magamat önkényt eltemettem,
Lágy álmot fúva rám létemnek angyala,
Szép volt a sír, melyben halva szenderegtem,
Most királyi nők is díszt kapnak általa.
Az óra jött s íme kívánt hajnalánál
Feltörtem a zárt, hogy nyerjek más életet,
Arany szerelem várt boltom ajtajánál,
S mosolygván, ...
Olvasták: 632
Élet,
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
S tavaszi zápor fuszere a földnek;
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg.
Csupa fény és boldogság büszke elmém,
Majd fál: az ido ellop, eltemet;
Csak az enyém légy, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lássa kincsemet;
Arcod ...
S tavaszi zápor fuszere a földnek;
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg.
Csupa fény és boldogság büszke elmém,
Majd fál: az ido ellop, eltemet;
Csak az enyém légy, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lássa kincsemet;
Arcod ...
Olvasták: 1286