Hangulattalan világában, csendességében, borúlátóan
lakik bennem egy árnyember-lélek, kinek látásmódjától
félek
- jajj! úgy félek -

Tartok attól, hogy túl nagyra nő és beszippant ez az ál-nő
mely sokszor visz tévútra engem, bár védekezem és ellenkezem
- hiába teszem -

Gondolatnyi szavaim ...

Tegnap a lelkemből kiszakadt egy darab.
Elhagyott a múltam
felemésztett egy dal
mert ott jártam ahol
veled töltöttem néhány évet.
Fájt amit magad után hagytál
tárgyaidat és emlékeinket magára hagytad,
úgy kapaszkodtak belém
mint a szőlő indái
kiáltották éjszakáink zürös álmait
átkarolták béna kezem
torkomba gombócot ...

Melegítsd a szívem, mert kihűlik a tüze

Erősen tartsd a lelkem, mert elhamvad szelleme

Ne félj rámtalálni, mert oly rövid az élet

Ne félj attól kedves, hogy nem szeretnélek.

Lassan egy éve lesz, hogy megpillantottalak

Lassan kihúny bennem a remény, hogy még tarthatlak.

Hiányzik a szemed, mely úgy égette ...

Gyarló az ember...



Milyen gyarló is az ember,
mikor hivatkozik a tiszta
lelkiismeretre. Csendben
...

Csermely zúgdos a zöldellő halmokon,
Hélios tűrődik fényesen, ragyogón.
Lenn, a virító réten nyáj legel csendben,
Itt-ott egy kos kolompja hallatszik
E délutáni nap vidám derűjében.

Amott a forrásnál Philis korsajával babrál,
Megtölti, közben énekel annak széles kávájánál.
Hallgatom tűnődőn egy ...

Száll az ének szaporán
A liget egyik sétányán.
Egy öregúr padon ül,
A nótázóknak nagyon örül.

Az ének lassan tovaszáll,
Fára röpül egy kismadár.
Az öregúr feláll, elmegy,
Helyére ül az elnémult csend.

Ahogy baktat az öregúr,
A lelkébe valami nagyot szúr!
Hajdani jóléte, semmi ...