A hulló hópelyhek, kristályai,
Hóvirágok hófehér szirmai,
Élet, halkan sötét éjszakái?

Emlékeimben feketék az élmények, de vannak jók és szépek.
Ahogy szerintem előre megyek, nem világítják utam fények…
Bánat bennem a közöny, utcai lámpák látnak, mint érző lények…

Bizony, sokszor van, hogy az élet-zord időkben a ...

Eredeti Baso féle stílusú haikuban írva…

Szilaj fellegek,
Beborítják a tájat.
Ebből, eső nincs.
*
Komor szürkeség,
Őrzi távoli csendet.
Ég, valahol zeng…
*
Nap és fellegek
Küzdenek, ki lesz az úr!
Napsütés… eső.
*
Felhők repdesnek,
Konokul az ég alatt!
Eső ...

Versben és haikuban…

Aranyban úszó
Fények, Balcsi hullámon…
Meditálás-csend.
*
Csak ülök a partodon és gyönyörködök benned,
Mélázok azon, hogy mi lenne velem nélküled…
A gondolatok szálldogálnak, de nincsen semmi mozdulat,
A gondolatok inspirálnak, de nem mozdul a hangulat!

Messzire lát a fény ...

Versben írva és eredeti Baso stílusú haikuban…

A nap hajnalban,
Glóriában ébred fel.
Hajnali hőség.
*
Táj, még csak csendes,
De napsugár melegít.
Kel a hőség is.
*
Uralkodó lett
A napfény, mind a tájon.
Messzeség vibrál.
*
Szubtrópusi a klíma, nedvesen búja a dzsungel,
Kilencszáz ...

KERTI RÓZSA

Színében együtt álma tűznek, vérnek,
s lobbanása is, olykor, a reménynek, -
s csaló ének is, mely gyakran varázsol
érdek-legendát sebző valóságból.

PIROS TULIPÁN

Őrséget áll. A mesék katonája.
A Kertnél tágabb Szépség a hazája.
Vele a Szépség Kertje is merészebb:
közelebb érez őrző ...

Fényben cseresznye piros csendje csengett.
Ágak között zöldnek mesélt a kék,
majd felhőlángokig magasba dobta
füttyét a nyár: kigyúlt hangörömét.

Lehet: leginkább a tájat szerettem,
elrejtőző és kinyíló világ
útjait, s egy-egy szétmorzsolt levélnek
mámorító kakukkfű-illatát,

az ösvényt, hegyre ...