Hideg csendjében
Hallgatni hópelyheket…
Szellem melegség.
*
A napsugárzás
Ványadt szegény, nincs meleg.
Hajnal oly’ jeges.
*
Már a tavaszt vártuk majd' ingujjban, de újra becsapott!
Szibéria ideküldte a hidegét, az lecsapott!
Már a tavaszt vártuk majd' ingujjban, de újra becsapott!
*
Némán ideér
A ...
Hallgatni hópelyheket…
Szellem melegség.
*
A napsugárzás
Ványadt szegény, nincs meleg.
Hajnal oly’ jeges.
*
Már a tavaszt vártuk majd' ingujjban, de újra becsapott!
Szibéria ideküldte a hidegét, az lecsapott!
Már a tavaszt vártuk majd' ingujjban, de újra becsapott!
*
Némán ideér
A ...
Olvasták: 470
Az Ön versének a helye...
Télbúcsúztatás…
Így a tél végén,
Már meghalatnánk a jeges környezetet.
Tavasz elején,
Már inkább várnánk a nyári hévségeket…
*
Tél vad ölelése,
Nagyon is ridegen-hideg.
Köd, egy kissé enyhít.
Tavasz hozza mi jó idő,
Nyár is lesz, meleg-dőzsölő…
*
De, még az idő
Mintha várfogságban lenne, úgy ...
Így a tél végén,
Már meghalatnánk a jeges környezetet.
Tavasz elején,
Már inkább várnánk a nyári hévségeket…
*
Tél vad ölelése,
Nagyon is ridegen-hideg.
Köd, egy kissé enyhít.
Tavasz hozza mi jó idő,
Nyár is lesz, meleg-dőzsölő…
*
De, még az idő
Mintha várfogságban lenne, úgy ...
Olvasták: 436
Elmélkedés a lélekről…
Lelki párnád szegletén, nyugtatod a fejed,
Álmodsz de, ernyedtségedben mozog a kezed…
Ölelkező pillák..
Félálom édes álmot szül.
Kezem kezedhez ér.
*
Lassan vége a nyárnak és kiveszőben az izzadt képek,
Izzadtságcseppek, már nem lesznek a szemedben látás-fékek.
Vágy
Szőtte
Szép ...
Lelki párnád szegletén, nyugtatod a fejed,
Álmodsz de, ernyedtségedben mozog a kezed…
Ölelkező pillák..
Félálom édes álmot szül.
Kezem kezedhez ér.
*
Lassan vége a nyárnak és kiveszőben az izzadt képek,
Izzadtságcseppek, már nem lesznek a szemedben látás-fékek.
Vágy
Szőtte
Szép ...
Olvasták: 400
Szemed ragyog, a boldogságunk, nagyon ölel,
Nem törődünk a múlttal, mert az csak véglegel…
Szemed ragyog, a boldogságunk, nagyon ölel,
Boldogságunk, ránk terítette magát
Szemed, kék égként ránk ragyogja magát…
Boldogságunk, ránk terítette magát
Életmezőnkön, az élet réteken,
Csámborogva, csak bóklásszunk,
Nem törődünk a múlttal, mert az csak véglegel…
Szemed ragyog, a boldogságunk, nagyon ölel,
Boldogságunk, ránk terítette magát
Szemed, kék égként ránk ragyogja magát…
Boldogságunk, ránk terítette magát
Életmezőnkön, az élet réteken,
Csámborogva, csak bóklásszunk,
Olvasták: 660
Már a Hold is csak az udvarban, kertben pásztáz,
Szobám ablakán nem jő be, engem nem rámáz…
Ez nekem nagy-nagy hiány, a lelkemnek ádáz.
Ülök a kis asztalnál a papírlap üres, de a toll tentás,
Én már rónám a sok-sok sorokat… teát iszok, az jó mentás…
Hold! Éppen rólad akartam írni… Nekem a fényed, legendás.
No, de
Szobám ablakán nem jő be, engem nem rámáz…
Ez nekem nagy-nagy hiány, a lelkemnek ádáz.
Ülök a kis asztalnál a papírlap üres, de a toll tentás,
Én már rónám a sok-sok sorokat… teát iszok, az jó mentás…
Hold! Éppen rólad akartam írni… Nekem a fényed, legendás.
No, de
Olvasták: 612
A fehér csend nekem kékkel a legszebb:
fénygyermekei égi végtelennek.
Vannak, s nincsenek, - ez együtt szép benne:
véges világok végtelen szerelme.
A fehér csend kék csend szemébe nézett.
Nincs- és van lélek csak együtt a Lélek.
Egy-egy ...
fénygyermekei égi végtelennek.
Vannak, s nincsenek, - ez együtt szép benne:
véges világok végtelen szerelme.
A fehér csend kék csend szemébe nézett.
Nincs- és van lélek csak együtt a Lélek.
Egy-egy ...
Olvasták: 527
Bejelentkezés
Toplista
Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
