Szegény vagyok, nehezen viselem,
- Mint kávé foltot az ingemen,
Agyon kopott nadrágom,
Zsíros kenyerem, ha rágom.
Szívem szétfeszíti a harag
Mondjátok, ez meddig marad?
Jövőnk felett felhők gyűlnek,
Hazug rablók tort ülnek
Felélték a \'múltat, jövendőt\'
Remélhetek én szebb jövőt?
Ez lenne az én hazám,
Hol rablók hada ...

Szárnyát bontogatja a tavasz,
büszkén áll napfényben
vízparton a kócsag,
hosszú ívelt nyakkal
folyóban tükröződő
ég-kék leplet csőrében
szeretné lebegtetni,
körülötte fehér, lila és
piros illatba öltözött
hosszú száron virág
vidáman integet,
fenyőfák között faház,
ablakából ...

Lágy reggeli napfény simogatja a tavaszi tájat.
A friss füvön, növényeket, fákon sasszézik párat,
majd a saját táncától elbűvölten terül szét a tájon,
miközben a Nap vidám mosolyát szórja szét e világon.

Rózsavölgy ennek a csodaszép, mesés tájnak a neve,
amelynek e kikeletben fürdik minden ...

Csinos kedvesem és én húsz évig boldogok
voltunk. Azután találkoztunk... Szorongok
még most is, amikor arra gondolok, hogy párom
hűtlen elhagyás miatt beadta a váló-

keresetet, már kilenc gyermekes anyaként.
- Mikor hagyta el önt a férje, vannak még
emlékei róla... - kérdezte őt a ravasz ...

Munkás a neved, nem állampolgár,
szeptember söpör, arcod őszi sár!
Rogyásig űzöd a döglött vadakat,
zsebed likas fazék, nyúzott kakas.

Vagy a kövér halál, vagy gebe élet!
Hát idáig fajult a család-szemlélet!?
Dolgozz, még ha vér mordul szívedből!
Vágd még a vasat is, mert: Van más tőr!

Tágasabb az erdő, szabad a virágos ...

Szorgosan működik a kertész ásója.
Lágyan süpped be a tavaszi talajba.
Az avart, a zöld hulladékot forgatja
a még alvó fák tövénél a táptalajba.

Íme, így lesz a múlt létéből a jelen tápláléka.
De vajon a mi múltunkból lesz-e a jelenünknek haszna?
A múltunknak a történéseiből mának ...