Mosolygó Jézus

Nevess reánk a kínjaid között!
Mosoly fakadjon arcodon, ha fáj -
Te már tudod, hisz ebben áll hited:
A végtelen, mi más világon vár!

Az ember az, ki több, ki jobb ma már:
A véred által, és kínjaid -
A végtelenre váltva életünk
Kitárod szíved és a karjaid!

Mi ...

Akkor lehetsz boldog, ha akarod,
Mikor átölelhet, szerető karod.
A boldogságot teremteni kell,
Tiszta szívvel, s szerelemmel.

Rám találtál, s én Terád,
Ez mindkettőnknek boldogságot ád.
Ketten vagyunk, Te meg én,
E boldogság szép szigetén.

Ez nem álom, ez már valóság,
Hogy ránk talált a boldogság.
Mámortól ...

Élni akarok, csak élni,
A felkelő napba belenézni.
A folyó partján rohanni,
Soha semmiről le nem maradni.

Látni akarok, csak látni,
A lelkedbe bele látni.
Látni örömödet, látni bánatod,
Szeretném látni, arcodon hívásod.

Adni akarok, csak adni,
Viszonzásért én is kapni.
Mindent odaadni ...

Már nem kap el az ihlet
Ennél többre nem telik
Kövér esőcseppek egyre az ablakot verik
Bebocsátást várva, de ha az ablakot kitárod
És beengeded, azt a percet sokáig bánod
Könnyé válik arcodon az égi áldás
Átokszót suttogsz, nincs megváltás
Egy esélyem volt csak a jóra
Kár már időt vesztegetni a ...

Bár ember szemed nem lát de
mégis veled vagyok csendben,
a forróságban én adok neked
hűs árnyat egy zöld ligetben.

Ha szomjadat oltod tiszta vízzel
ott vagyok a kristály patakban,
ha csónakból veted ki hálódat
tonhal vagyok a sós tajtékban.

Én sárgállok a hullámzó mezőn
életet adó búza vagyok neked,
belőlem ...

Mennyi a szépség és erő,
vonzó, mint a nő:
fölbukkanó, mint
a közelség szele ;
lágy érintéssel
arcodon muzsikál
ő : az a rég várt hiány!
\'Szeresd a virágot,
Ne törd le hiába,
Ne dobd könnyelműen
Az út porába!\'
Mennyi letépett,
eldobott hever mégis,
még tövisei sem védik,
s ...