Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kivántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel – nappal őrzött mikor beteg ...

A te ernyődnek kies alkonyában
Andalog szívem, Helikon leánya!
Álmaim tündér ligetit te hímzed
Bájos ecsettel.

A szökő Hórák mosolyogva lengnek
Büszke hullámin magas énekednek,
S halhatatlanság koszorúi nyílnak
Könnyű nyomokban.

Megszeged reptét az örök tünésnek;
Néma hamvvedrek ...

Felhágsz, éltem napja, eged délpontjára,
Ragyogva omlik rám fényed hév sugára.
S ah, tudom! valamint felért szép delére,
Szintolly gyorsan leszáll nyugovóhelyére
Hanyatló pályád!

Nem volt ekkorig is felhőtlen futásod,
De hamar felderűlt rövid elhunyásod.
Csak azért rejtezél néha ...

Rojtos lett már a ruhám
Rózsacsokrot szedtem már
Édesagyámnak készítem
Szalagokkal díszítem
Adom Neki Nőnapra
Legyen neki szép napja.

Aki jó volt hozzám, az volt az anyám.
Minden pillanatban gondolt Ő reám.
Ha sorsom megvadult s látta, hogy elüt
félretolt az útból, s elé Ő feküdt.

Aki jó volt hozzám, az volt az anyám.
Ha fáztam, a lelkét terítette rám.
Átvette terheim, hogy azt ne én vigyem,
simogatta sebeim, siratta könnyeim.

Hogyha megbántottam, -már bánom ...

Ezen a napon annyi mindent kell
megköszönnöm neked:
azt, hogy életet adtál, azt hogy felneveltél,
megköszönöm azt a sok jót amit értem tettél.
Megköszönöm, hogy megszidtál,
hisz csak azért tetted,
mert aggódtál értem,
s tudtad ha most fáj is,
késõbb majd megértem,
s eltöprengek a miérten.
Neveltél a jóra, s féltettél a ...