Túl haladtam már,
Az életemnek delét.
Soha nem gondoltam, hogy
Láthatom életem tengerét.

Ülök a csöndes parton,
S bámulom a lemenő napot.
Soha nem gondoltam, hogy
Megérem ezt a napot.

Néha csak halkan,
Néha nagy morajjal.
Úgy mutatkozik be nékem,
Halkan, vagy hangos zajjal.

Bámulom, hogy a hullámok,
A ...

Szaladnak a felhők...
B.S. emlékére

Szaladnak a felhők,
Mint valami vad, loboncos kutyák -
Meg-megrázzák bundájukat:
Hideg eső szitál.
A földúton megyek
A közeli tanyáról,
Bár nem megyek oda,
Felém rohan egy vicsorgó,
Igazi kutya.
Lehajolok, negyedtéglányi
Kődarabot markolok,
Az eb nyüszítve hátrál,
Mert jól ...

A szerelem vakká tesz?


Anyám is többször kinyilvánította,
hogy a szerelem vak. Később mikor már
érettebb lettem, véleményt formáltam.
- Talán ebben tévedsz, édes jó anyám,

mert arról az emberről alkothatunk
valamelyest igazságos képet, kit
szeretünk. Bizony a szívre csakis egy
szív lehet hatással. Vágyott ...

Ó, hogy szeretem a Történelmet;
Lenyűgözött a versek hada.
Tanár csak beszélt és, csak mondta,
Néha ütötte egymást egy-két szava.

Mint, ahogy kutyának a csontra,
Úgy csorgott a tudásra nyálam.
Ujjaim kulcsolva térdek között,
Padnak dőltem és görnyedt volt a hátam.

Úgy hallgattam sok \'okosságot\',
Szép ...

A humor és az együttérzés...


Az élet nagy adománya a humor,
amely szinte mindent megmenthet. Mihelyt
felbukkan, ingerültségünk elillan,
sértődöttségünk a múlté lesz, míg e

helyekre a derűs szellem léphet. Az
emberi lény igazi ...

Talán
még emlékeznek rám?
ahogyan hangos kopogással
rohanok az úton.

Talán?
még hallják a hangomat
a fülekben szól a dalom
mert nekik énekeltem.

Talán?
még látják az arcom
és könnyeim csorgását
érzik kezükben
megfáradt tenyerem szorítását.
mert
egy tőről fakadtunk
mint a ...