Amikor az ember
már emlékekből él,
sűrűn hull a könnye,
mint őszi falevél.

Siratja a múltnak
minden bánatát,
zokogja a tegnap
sok kinyílt virágát.

Jövőbe félve néz,
megtorpan a lépte,
egyedül de nehéz
gondolni a szépre.

Örömöt színlelni,
hogy ne írja arca,
visszafogott könnytől,
mily nehéz a ...

Morzsányi boldogság


Boldogságom morzsákból tevődik
össze, ráadásul más emberek
is folytonosan befolyásolják,
hogy boldog vagyok – e vagy sem. Meglep

engem mégis, lelkiállapotom
...

A lebukó Nap tányérja
aranyát szórja a tóra,
míg át nem éri egészen
egy Aranyhídnak képében!

Halász István
Balatonfenyves, 1998. június 06.

Hanyatlik a napnak aranyló sugara,
elmúlik a boldog, s a rút száll tova.
Elmúlik a világ minden élő szerve,
könnyezve temeti nyárutó esője.

Nem kacag fel többé sugara a napnak,
nem hallik édes hangja szavainak.
Porladó fejfa mutatja a helyét,
hol van, kiért egykor áldozta mindenét.

Sírva gyászol ...

Helyettes


Jó ismerősöm negyedik gyermekét,
Emesét, megszületése után nem
sokkal, egyik sógora felemelve
hintáztatta. Nagylánya – ...

Ne hagyd,
Uram, hogy megtudjam,
az idő hová is tart,
volt-e valami start,
vagy ahogy lenni kéne,
sejteni, hogy hol a vége?


Engedd
hinnem, hogy örök a forgás
a világ csikorgó sarkain,
mégsem nagy még a rontás,
s a sok Ábel között
még kevés a Káin!


Ne hagyd,
Uram,hogy ...