Levelek rügyeznek
szívek megdobognak
zárt ajtón emlékek
százai kopognak.

Ébred az erdő,
a mező, a tájak
hűs csókra nyílnak
szerető szájak.

Pezseg az élet
indul a mozgás
úrrá lesz mindenkin
őrület, zsongás.

Forrong a mellkasa
fiatal ifjaknak.
El kéne menni.
Máshová...

Arcunk mögött érzem, rég mások laknak.
Lelkünkön teher ül,
nincs rajta ajtó, sem ablak.
Ébredő szemünkben nem ér össze álmunk.
Fagytüzes vágyaink priccsén,
fogvacogva fázunk.

Gyűrött arcunkon minden elfér.
Nincs rajta tavasz, csak jéghideg tél.

Sejtenként meggyötörve,
darabokban ...

Fogd karon csöndkabátom,
felhajtott gallérja mögött nincs mosoly.
Elárverezték valahol.
Te csak karolj lakatlan kabátomba,
és mond,
hogy kinőjük ezt a megsebzett tavaszt
..és találunk egy ránk szabott évszakot!
-De addig
ölts magadra átkozott kabátom,
s pótold ki az ott megbújt hiányjelet!

Vasalatlan tavaszi este ez.
Csendben üljük meg
az utolsó vacsorát.
Tenyerem véres szögei
koppannak a zongorán.
Csendmelódiát játszom,
-keserű dallam neszel.
Életem keringője perdül.
A billentyűk kalapácsain
hegtépő csendhangjegyek.
Vérem ecetes bor.
Testem penészes kenyér.
Fabadkát sem ...

Feltámadás...


Tisztában vagyok vele, sokan nem hisznek
a feltámadásban, noha az Úr által
ígért visszatérés nemcsak a könyvekben
található, magában hordozza - hála

...

Kár hogy épp csak kicsomagoltam a reményt,
máris odébb billentettél egy oda nem illő mondatot a szádról.
Ha már nem ismerlek a gatyád márkájáról.
Majd megismerlek szemed szívembe ültetett kis virágáról.
Nem szedték azt más fáról,
mint a széttépett álmokból szőtt csókokon raboskodó,
habos virágtakarós
szemfényvesztéssel kacérkodó ...