Élénk tavaszi fény árad szét a tájon,
ezen a csodaszép kerti világon.
A bokrok, fák, növények fürödnek
a friss reggeli kikeleti fényben.

Egy kis fekete bogár röpköd tétován
a gyönyörű kertünkben, majd egy ágra száll.
Az ablakunkból nézem e sok szépséget,
mely azt kívánom, hogy sohasem érjen ...

A kertészünknek szép lelke
tükröződik a kertünkben.
A rózsa felel rózsának
díszeiként ennek a tájnak.

Nekik a virágzó fák adják a díszkíséretet
kifejezve a gyümölcsöket hozó reményeket.
A virágok szép fejecskéikkel integetnek
a szépségükre, illatukra vágyó szívünknek.

A levegőben csak néhány madár száll.
A szél tőle ...

A szelíd napfény a virágzó tájon szétterül,
majd az egész környék szolid reggeli fényre derül.
Ez így egy csodálatosan szép fényszimfónia.
A Napfény a hangszere, a sok növény a dallama,

a reggeli fényben ébredő házak meg a ritmusa.
Íme, ilyen egy tavaszi reggeli fényszimfónia,
amelynek a közönsége tudtommal ...

Virágzó fák színpompája
tobzódik a tavasz fényében.
A kikelet tarka fénycsokra
tükröződik a Völgyünkben.

Betölti az egész Völgyet.
A környéket is rabul ejti.
Létével feltölt minden lelket.
Aki ezt látja, nem felejti.

Fáklombjai hajlanak egy patak fölé.
Annak vizét féltőn óvják, ...

Miért ígérget a Felejthetetlen
itt is, ott is, felejtő csend-kehelyben?
S a múltból volt fény mikor visszalobban
legtöbbször miért virág bánatokban?

Miért tekint az őszezüstös barka
selyme tűnődőn távoli tavaszba?
Oly gyors a kék, s felébredt tavasznépek
úgyis elűzik a ...