Átélés: sedoka -ban…

Hallatszik, erdő
Zaja, új reményt mesél.
Megújulás ideje.

Sarjad a levél,
Szél jön, erdő meg üzen!
Legott nagy, lombkorona.
*

Szellő, már virgonc
Lombosodó ágak közt.
Bokor… madár bujóda.

Csepegő eső
Itatja a rügyeket!
Szomjúságoltó felhő.
*

Sercegve perceg
A réten a ...

Tavasz kezdete – tankában…

Megérkeztek már
A vadludak. Híg tavak.
Idő, már langyos.
Szép a táj, napsugaras,
Erdő, rét egy sem havas.
*
Diófán, varjú
Szembe- károg világgal.
Még nincsen dió.
Ott a rügy faágakon,
Bomlik majd szívszárnyakon.
*
Gólya korán jött,
Párját várja, ...

Vidám napfény ragyog a tájra.
Tavasz Tündér önfeledten járva
meleg csókját szórja e világra.
Rügyeket bont varázspálcája.

Amerre jár kivirul az élet.
Mindenki örül eljöttének.
A rügyek virágba ,,szökkennek",
a fákon később gyümölcsökké érnek.

A kerti virágok is szépen, sorban ...

A tavasz érkeztekor…

Szikrázik a bárányfelhők félhomálya,
Fény az árnyékkal az újult táncot járja.
Új tavasznak lehet, sehol sincs árnyéka…

Nap a felhőkkel játszik,
Előttük virít, mögéjük lopódzik,
Velük bújócskázik.
*

A Nap külön táncot jár a ...

Semmi-lét meditáció

Állok a vakablakomnál, nézem a semmiséget,
Fáj. hogy sírok… életem nem ad több lehetőséget…

Vak a sötétség,
Egy csillag se gyúl éjben.
Hideg az ablaküveg.

Vak ablaküveg?
Hideg, mint fénytelenség
a csillagtalan éjben.
*

Ablakon keresztül, bambán nézem a tájat,
Látom, hogy a hóvihar belepte a ...

Estéli csendélet tavasszal…

A holdtalan, vaksötét éjszaka, ráterül mindenre,
A nesztelen, zizzenéstelen csend lett a lételeme.
Hirtelen, messze ugatni kezdett egy rekedtes kutya,
És fogott! Mérges, könyörtelen hangja szerint, nem mulya.

Az eget eltakarja egy egybefüggő felhőalap,
Enyhe szél fúj és esőszagot hoz….. sötét, beleharap.
Az ...