....Hajnal....

...hangtalan és néma...könnytelen érzés a fájdalom...
...semmibe merengve éjjelente érzem...mikor rólad álmodom...
...várom...hogy mondj valamit...egy szót vagy csak egy jelet...
...hogy újra lássalak...arcod és vállamon érzem kezed...
...emlékeim börtönébe vagyok zárva...mi hideg mint az ...

Csodálkozik a Nap az égen
elmélkedve e lenti vidéken.
- Most tavasz, vagy még tél lenne?
néz bele egy tócsa tükrébe.

A levegő langyos, hideg nincsen.
Tavasz érződik most a légben.
Kopasz ágak nyúlnak az égbe,
a tavaszias téli légbe.

A Nap bágyadtan tekint a Földre
önmagáról elfeledkezve,
majd ...

Az egész tájra sűrű, áttetsző köd borul,
melyben csak egy-egy fa, ház bukkan fel váratlanul.
Szinte tüllfátyolként fedi a köd a vidéket
sejtelmessé téve az egész szép környéket.

Az embernek ilyenkor nincsen kedve kimenni.
Ekkor jó igazán a meleg szobában lenni
és onnan kinézni e hideg téli világra,
erre az ...

Anyag, s Idő teremt. Együtt. A Szellem
létezik-e, s játszik a Végtelennel?
Erről tény nem szól, - mit képzelet átad:
csak az, mit hisz tudatlan ösztönállat
(tudósban is, lehet Lombikok Atyja,
ki Nobel-díját végül learatja,
vagy író, ki a Parnasszusra lépett,
s jobbra-balra küld el hegyi beszédet).

A Szellem? Ilyet megformál az ...

Itt-ott fények csillannak a még alvó ágakon
és terülnek szét a milliónyi hófolton.
Meleg szobából nézve mintha télvége lenne,
de egészen másként érzem a kertünkbe menve.

Szabadba kimenve érzem igazán a télnek létét,
arcpirító erővel csípő hideg jelenlétét.
Igaz, hogy még január van, tart még a tél, ...

Egész univerzumot nyeltem le.
Csiklandoz a Tejút hulláma,
a nyelvem végén ott guggol a menny,
beugrani készül a gigámba.

És belül? Kincseim hol hevernek?
Nem látod? Mondod csak űrt tapintasz.
Kérlek, nyisd tágra vizslató szemed,
találd meg, nyújts számomra a vigaszt!

Mert, ha színarannyal kivert lelkem
neked sem több már, mint szürke ...