Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

él

A teremtő kritikus
Versemet szemlélve,
művemhez beszélve
fejét vakarja, hümmög egy kicsit:
hiányolok valamit.
Hova lett a lelked?
A világod, mint egy gépezet,
oly tökéletes,
amennyire egy gép tökéletes ...
Részletek
Az Ön versének a helye...
A Mindenség Sors-rendelt csont-ketrecébe zárva mindennapunk tartós küzdelemnek ígérkezik; kínok-verte, komisz Lét-gyönyörökben egyszerre vágyunk s még többet akarunk! Hamarján elvész a meglett, érett perc, halhatatlan jelenvalósága ha csupán olcsó, földi örömöket választunk! Világok acsarkodó gáncsai közt kihordott méhlepény-kételyekben mindig kivirágzik ...
Részletek
Fájó emlékké, mond anyám, hogyan és miként válnak,
A gyermekként meg nem valósult, bennünk maradt vágyak?
Elég-e a gyerekeknek a saját, rugós ágyak?

Mi otthon az Anyák napját, mindig ünnepeltük,
Szeretettel köszöntöttünk, ezt el nem feledtük.
Virágot mindig kaptál, azt főként kézzel szedtük.

Van sok emlékem, azokat a lelkemben ...
Részletek
Születünk, ez élet sora, de ettől az élet nem mostoha…
Főleg, ha ott van velünk és vigyáz a szerető: édesanya.

Bármilyen jó, vagy katasztrofális az életed sora,
Hozzá mindig odafordulhatsz, hisz’ ő az édesanya.
Ha fiatal, ha megöregszik, téged, ...
Részletek
Úgy kezdtük régen, hogy ide ballagtunk
Életünkben, több isiben is elballagtunk.
A végén meg véglegesen elballagunk...

Tudjuk, végtelen a mindenség,
Az életünk rövid semmiség…
Tudjuk, végtelen a mindenség,

Volt persze, hogy a munkahelyi karrier is véget ért,
Ott azt mondták, ballagjunk el, maradni nincs ...
Részletek
A Föld hajó, lassan halad tovább.
Óceánja a végtelen Világ.
Fedélzetén a végtelen Idő.
A pusztulása lesz a Kikötő?

Így lesz, vagy nem? Próféta nem vagyok.
Meddig éltek, élnek a jóslatok?
A Föld-hajó égbolt-fed
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére