Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

István Csaba versei

István Csaba (1)
142 
1987 -
István Csaba nevet kaptam a római katolikus naptár időszámítása szerinti 1987. évben. Erdélyben, egy Csíkszentmiklós nevű kis faluban, ugyanitt végeztem óvodai, kisiskolai tanulmányaimat. Szüleim: Édesanyám egyszerű, de odaadó szülőként nevelt; az apámról sajnos csak alkohollal kapcsolatos emlékeim vannak, igen agresszív nevelésben részesített. Iskolai pályafutásomat a közeli Csíkszeredában végeztem be, asztalos szakmunkás képzőben. Tanulmányaim befejeztével egy helyi gyár szolgálatába szegődtem, ha úgy tetszik beálltam a sorba, és lassan engem is utolért a kilátástalanság, a beletörődés, a szürke hétköznapok szmogja, a züllés... alig egy évvel később, kiszakadtam ebből a közegből, a szomszédos Magyarország fele vettem az irányt, mint sokan mások. A jól ismert „jobb megélhetés reménye” cím mögé bújva menekültem, legvalószínűbb, hogy magam elől... És akkor megismerkedtem a magánnyal. Egy idő után általában szívesebben ültem a szobám félhomályában, egy üveg bor társaságában, mintsem haverokkal lógjak. Eddig is meghatározó szerepet játszott az életemben a zene, ami teljes mértékben kihatott, és látható volt a hangulatomon, a hangulatváltozásaimon legfőképp. Azt hiszem, hogy ekkoriban ragadtak magukhoz a dalszövegek, drámai szinten. Nem sokkal ezt követően rájöttem, hogy nekem is vannak saját „dalszövegeim”, saját mondanivalóm. Így jártam be Nyugat-Magyarországot, Szlovákiát, Ausztria határmentét. És közben menekültem saját, mára már néha életfilozófiává alakult írásaimba bújva, a világom romjai elől. Az utazás az egyik lét elemem lett(eddig sikerült meglátogatni néhány számomra vonzó várost: Budapest,Róma, Oslo, London, Párizs,Ibiza,Amsterdam.),nem csak fizikai értelemben. Sok irásom füződik élmenyekhez, születik élmények nyomán. Napjainkban Nagy Britanniában élek, és mára már igencsak kiszélesedtek az irományaim sugallatai, amik nagyrészt a magány, szerelem, csalódottság, vallás, lét, hit témák köré rajzolódnak, több-kevesebb sikerrel. 2015-ben láttak napvilágot irásaim könyv formájában. „Bűnös könyv” címmel.
www.bunoskonyv.webnode.hu
120 
Befolyásolják az életkörülményeim a gondolataimat.
Vannak utcák, minek kövein sétálva mindig te jutsz eszembe,
vannak szobák, amik magányomba zárnak.
Vannak pillanatok, amikor megtagadok élőt és holtat, szentet és bűnöst,
Istent az összes angyalaival. Csakis a boldogságért.

És hiányzik, amikor én vagyok.
Hátrálok, sokat, de csak hogy ne gyere ...
Olvasták: 594
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére