Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Gál Tibor versei

Gál Tibor (14)
1968 -
Nem tudom ki vagyok,ha tudnám megmondanám...
« Első oldal
1
Ne felejtsd el felbontani a levelet,
ha már kiveszed.
A tartozás súlya nyomja a kezed.
Ideges vagy, téped,
néha késsel finoman vágod.

Látod, megjött az ítélet.
Szemeid vöröslenek, izzanak,
száraz torkodon valami leszalad.
Este nézed,
fájóbb ...
Olvasták: 2
Részletek
Az Ön versének a helye...
Üres ablakok bámulnak a semmibe,
mint megvakult szemek.
Néznek rám, néznek az égre,
de mögöttük már nincs, aki ébred.

A daruk mégis forognak.
Új fal nő a régi fölé,
egyre kevesebb föld marad,
szürkül a lét.

A fák már ...
Olvasták: 2
Részletek
Reggel óta tudom.
Az üzenetek jönnek időre.
Ugyanaz a három szó.
Válaszolok rájuk, mert illik.

Délben asztal.
Van sütemény, van gyertya.
Valaki számolja.
Én fújok, mert várják.

Délután a naptár ugyanott.
A piros kocka nem ...
Olvasták: 2
Részletek
Érdekes küzdelmet hozott a verseny!
Amin mentem. Mentem?
Nyertem, vagy nem nyertem?
Vesztettem!
Örök vesztes vagyok. Nem akarok!
Mindig a jó győzedelmeskedik, a gonosz veszít!
Hülyeség! Mese!

Szerelmes vagyok, azt hiszem... Szeretek valakit.
De megcsal, vagy nem?
Nem tudom, nem érdekel.
Nem tudok ...
Olvasták: 24
Részletek
Kijöttem a kapun, a lábam a leveleket rúgta,
néha a föld is porzott, szállt a homok az útra.
Befordultam sréhen, aztán a köves rész.
Újabb homok, utána betonkerítés.
Átbújok.

Egymásra rakott talpfák a szemem előtt,
illatuk olajos, ...
Olvasták: 19
Részletek
Szép verset fogok írni.
Nem tudom, lehet-e. És kinek mi a szép?

Nekem tetszik a méla bús,
vagy akár az, ami folyik, mint egy regény.

Szerteszét hever az asztalon minden:
a füzet, amibe írok, a cigaretta, amit szívok,
tárgyak, kacatok, a mindennapi élethez való ...
Olvasták: 20
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére