Szép dalokat suttogtál a fülembe,
Mindezt egy ütemre.
Remélem azokat a napokat is megélem,
Amikor mindezeket megértem.
Minden éjjel azon merengek,
Hogy mikor jutok végre az eszedbe.
Te voltál az egyetlen,
Érted bármit megtettem.
De mégis elküldtél.

Nincs rosszabb érzés a fájdalomnál.
Inkább az egész életet átdalolnám,
Csak ne éreznék ilyet ismét- újra,
Mely a szívemet sanyarúan kicsavarja.
Mintha szikét döftek volna belém!
A fájdalom mindenkit elér,
Akármennyire menekülsz, neki nem elég.
Ő széttipor minden boldogságot,
Helyére hoz sok szomorúságot.
El kell fogadni ő a ...

Szükségem van arra,
Amit régen is akartam.
Hallani ismét – újra
Mielőtt elmennél egy hosszú útra,
Hogy mi igen is testvérek vagyunk,
És egy családba tartozunk.
Én mindig is szeretni foglak
Akármilyen bajba juttatsz,
Én hű leszek melletted,
Segítelek, megvédelek.
Csak utoljára hallhatnám azt a szót:
Hugicám Szeretlek.