Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Seres Laszlo versei

Seres Laszlo (14)
« Első oldal
1
Anyukámnak már remeg a két keze,
Az idő, s a sok munka tette ezt vele.
Dolgozott egész életében,
Sosem járt ő egyetemen.
Ő az élet iskoláját járta,
Mely olyan kemény, mint a hársfa.
Csak nekünk élt és küszködött
S most sok mindenen tűnődök.
Hogy bírta ezt mind erővel?
S még a húgom terhével.
Kettőnket felnevelt, s ...
Részletek
Az Ön versének a helye...
Mikor elmúlik a nyár,
S hull a falevél,
S pár hónapon belül beköszönt a tél!
A mikulás napján megleplek téged
Mert mindig olyan vagy, mint a Szentlélek,
Karácsony napján olyan vagy, mint angyal,
Aki szinte táncol Szent Jánossal!
Feldíszíted a fát, nagy sebbel-lobbal,
S köszönetet mondasz az éves mormokkal
Imádkozom én is veled, hisz ...
Részletek
A madarak hangjából ki lehet venni,
Jó napunk lesz-e? Vagy már megint kell feledni!
A madarak is megérzik a rosszat és a jót,
S nem csipognak aznap úgy, ha a gyomruk üres volt!
Mert akinek nincsen napi betevője,
De nagy is a kesergője!
Szótlanul ül a szobába, az éhségnek a hatalmába.
S elgondolkodik nagyon azon,
Hogy menjen-e már, vagy még ...
Részletek
Amikor egy kismadár kinyitja a szemét,
Látja a fészkéből, milyen kék az ég.
Én is talán megláttam a kék eget,
De madárhangot nem hallok már emberek!
Ezelőtt a kismadarak csicseregve szálltak,
S mindenütt találtak fészket, vagy házat!
A mai nap, ha felnézek a sötét égre,
A madarak csendben szállnak, mennek feledésbe!
Ideje már elővegyük ...
Részletek
Hortobágynak a legmélyén,
Élt egy betyár, sereg legény!
Az volt nékik csak a dolguk
Mindig szép legyen a lovuk.
Fürdették azt fűbe, s tóba,
Majd mindegyiknek lett csikója.
Egyre csak több lett a legény
Kik Rózsa Sándort tisztelvén
Nekivágtak egy új útra,
Nem kell nekik az úri móka.
Vegyük el a gazduraktól,
Hogy legyen apánkból ...
Részletek
Bánatomban tollat fogtam,
Hogy fájdalmamat leróhassam.
Olyan keserű a világ,
Nem ismer már meg fiát.
Nem szenvedünk tán eleget?
Vagy hazánknak fizessünk meg?
Emlékezzetek a múltra,
A Petőfi háborúra,
Vagy József Attilára,
Kinek mindig fogott tintája.
Nem volt még a hadból elég?
Meddig szenvedjen a magyar nép?
Uzsorások, ...
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére