Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Kéki Richárd versei

Kéki Richárd (5)
119 
Mi leszel ha nagy leszel,
kérdé tengernyi ember.
Erre mást nem felelhetek,
csak hogy remélem ember leszek.

Mert számomra nem mind ember
ki az utcákon jár s kel.
Van ki papnak, szentnek való,
és olyan is ki bitófára adható.

Van ki megy a tömeg után,
és van ki a saját útján jár.
Páran hazugságban élnek
és néhányan halva ...
Olvasták: 474
Részletek
Az Ön versének a helye...
Fehér a hó, s vakító,
mint tiszta nyakad, s te magad.
Lágyan fúj a szél, s kényeztet,
bárcsak a te kezed lenne.

Felkapja a lehullt falevelet
és az ringatózva hull lefele,
és lágyan érinti a Földanyát,
s megáll, majd egy újabb szellőre vár.

És megint repül még tovább,
pár hosszú percig meg se áll.
Én is ilyen levél ...
Olvasták: 545
Részletek
108 
Hogy én ki vagyok, el nem mondhatom,
mivel e titkot magam se tudom.
Leírhatom mikor születtem, s hol…
De hogy ki vagyok, el nem mondhatom.

Mondhatnám mit szeretek, s utálok,
hogy melyik gimnáziumba járok…
Adhatok képet saját magamról…
De hogy ki vagyok, el nem mondhatom.

Leírhatom, hogy hol élek, s éltem,
hogy hol ...
Olvasták: 657
Részletek
110 
Amikor a Duna partjén sétáltam,
egy öreg szomorú fűzfát láttam,
s rögtön saját magamra gondoltam,
mert így várok én is magányosan.

Duzzadó ajkaid érinteném!
Szerelmed forró tüzében égnék!
Kecses hattyútested átkarolnám
és bársonyos fehér kezed fognám.

De a szomorú fűz még mindig áll,
s magányosan a vízre dőlve ...
Olvasták: 579
Részletek
Leírni téged nem lehet,
lelked elvakítja szemem,
és kék szemeid tükrében
több ezer csillag fürdik meg.

E két szem kutat és keres.
De ó jaj engemet nem lel.
Kóborlok tovább és várok,
hogy szerelmem végre lásson.

És mindig mikor meglátom,
egyetlenegy szóra várok,
mely lelkem felrepítené,
s le, semmi se ...
Olvasták: 554
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére