Elgondolkodik bennem saját létem,
és ordítva tépné szavaim melyek
égve csábítottak.
A szív mely most kővé vált,
erőltetve kényszerít egy mosolyt,
felejtsem lényem, de élnem kell
e testben míg valaki vésőjével
szívem faragja ki.
info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát.Elfogadom
