Tudod a város hihetetlen az utcák a fények a terek az emberek és Vele egészen mesés.

Meséről jut eszembe, kitalált történetekben van jó és rossz, király és szegény ember, igaz és hamis.
Vele mikor személyemmel van mesében érzem magam.

Büszke, szép királylány vagyok,
aki szíve párját, lelki társát, keze melegét, forró ölelését ...

Vonulatai magasan felhőkkel dacolva ezernyi ága, fája a zord idők dacára mindig állja.
S Te ki az ég felé a felhőkbe meredsz
Te csak suttogsz ott a kéklő hegyen.

Ezernyi fának egyetlen ága Te vagy..
S rezzen az ág, de nem mintha madár szállt volna rá csendesen.
Éles a fájdalom...és a fájdalom nem szűnik az ágat fűrészelik.

Te éles ...

Várj, amíg várnod kell ....bocsáss, amíg vétkez és te majd idővel megérted.
Ha bánt szóval és tettel, fordulj felé szeretettel, és ha úgy érzed életed lerombolta, szívedet kifacsarta, nincs szó, nincs várakozás, kihűlt remény vár, de a hit, a hited, hogy hittél benne ez rányomja pecsétjét az egész Életedre.