A teremtő kritikus
Versemet szemlélve,
művemhez beszélve
fejét vakarja, hümmög egy kicsit:
hiányolok valamit.
Hova lett a lelked?
A világod, mint egy gépezet,
oly tökéletes,
amennyire egy gép tökéletes lehet.
Robot voltál, mikor szerkesztettelek,
megkaptad tőlem az életet,
a kreatív értelmet,
leheltem beléd lelket,
az értelem gépies ...

Kinyitom a szemem,
végtelen kékség vesz körül
vagyok puha fehérség
kívül-belül.
Nincs anyagcsere,
nincsenek salakanyagok,
anyagtalan lélek vagyok.
A halál tisztára mosott.
Létezem,
de mégsem,
elpárolgok a kékségben.
Ez itt az amnézia világa,
színtelen a feledés
virága.
Nincs mocskos emlék,
feledni méltó,
nincs ...

Szívünk csak húsdarab,
folyton dolgozik, fizetést nem kap.
Ha elfárad, nem pihenhet,
vége lenne életünknek.
Agyunk is hús, lágy és velős,
mire képes! ez ismerős.
irányítja tetteinket,
idegeket, szerveinket.
Mi tartja össze a testet?
Ezen már sokan töprengtek,
ám a válasz elég nehéz,
ehhez kell igazán sok ész.
Halálunkkor ...

A Húsvét tavaszi ünnep,
a nyulak is ünnepelnek.
Ők hozzák a csokitojást,
csokibárányt, nyúlfigurát,
anya veszi boltban drágán,
„nyuszi küldi neked Drágám”.
A gyerekek megtalálják,
élő nyulat simogatják,
hosszú fülét, kurta farkát,
selymes szőrét, puha talpát.
A nyúlnak nincs nyúlcipője,
ha lenne, elfutna messze.
A gyerekek ...

Kendőbe kötve kis lábasában,

hazahozta családja vacsoráját,

úri asztalok maradékát

József Attila mosónő anyja.

Gyenge volt, apró, krán meghalt,

„mert a mosónők korán halnak”,

Gyermekei árván maradtak.

A város peremén szegényen éltek,

de gazdagon virágzott költői lélek

Attilában, ki halhatatlan ...

A Nap mindig keleten kel,
soha nem tévedt el.
Miért van, hogy mi, emberek
máshol látjuk a keletet?
A Nap nyugaton nyugszik,
mi a naphoz igazítjuk.
A tudósok rég kutatják,
mióta van a négy égtáj:
Az emberiség bölcsőjét
hol ringatta a teremtés?
Földünk kering a Nap körül,
a fény egyenetlenül tömörül.
Hideg – meleg ...