Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Andreas von Lurth versei

Andreas von Lurth (10)
« Első oldal
1
Elrabolt tőlem a terrorizmus,
Más szóval a vörös kommunizmus.
Nem kérdés, elveszítettelek.
Úgy véltem, elfelejtettelek.

Mert meg sem ismerhettelek,
Ősömnek így tekinthettelek?
Kiváltképpen bántott az a tudat,
Hogy régi mese Téged nem kutat.

Már tudom, nem ellened volt, mi történt,
Fájdalomnak tudható be, nem ...
Részletek
Az Ön versének a helye...
Bevezetés:
Csak azért, hogy tudjuk milyenek ők,
Hogyan tépik ki belőlünk ,,a NŐT\'

Utcákon sétálva,
Vágyaktól áthatva,
Fedeztem fel pontosan őt,
A szériában gyártott nőt.

Vágyak tengerében evezve,
Szép nők után híven epedve,
Láttam meg őt, egy öreg, rozoga padon,
Olyan volt, mint a felfedezetlen ...
Részletek
Érteni nem annyi, mint felfogni.
Annyi, mint szívvel-lélekkel megtudni.

Ha szemedben látnám magam,
A szívem sem sírna halkan.

Értelmeddel úgy hiszem már érted,
De lelkem mélyét szíveddel még nem érzed.

Csillanó mosolyodban ott bujkál a holnap?
Amikor talán a vágyam sem fájón roppan.

2011. szeptember 28
Részletek
Hiányoztál egész nap
Láttalak, de nincs vigasz.
Bohócnak tartasz és megvetsz rég,
Tisztem már csak a szenvedés.
Részletek
Barátom felveted, hogy múlt ki a nemes élet folyója?
Már a felvetés is téves,
Kérlek, lásd be gyorsan érvem:
\'Életünk folyója\' nem nemes, nem folyó,
pusztán iszaptól pangó csobolyó!
Ha édes habjait habzsolni véled,
Gyomorrontás visz majd pokolra végled!

Azonban ha kiárad,
Nem pusztít, nem is árthat.
Hápi isten szent Nílusát ...
Részletek
Éjjel űzött vadról álmodtam.
A vadász Te, a vad én voltam.
A szegény pára akarta elejteni a vadászt,
De a vadász szemébe nézve, megadta magát.
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére