Levetkezem testem, s ráncaim hulljanak porba.
A gyarlóság halála ez, s nem leszek foglya.
Elhagyom magam, azt ami már felesleges.
Börtönöm volt testem, s nem az mi lényeges.

Lásd a szívem, mert én azzal látlak.
Lelkem lesz szabad, s adom a világnak.
Lásd mi vagyok, s ne csak elszáradt bőröm.
Lásd a fényt, s legyen ragyogása az ...

Parancsold meg a szívnek, mikor kell szeretni.
S ha nem engedelmes, kezd alázni s megvetni.
Dobálj rá követ, sértett haragoddal pusztítsd emlékét.
Ó mert a szív nem szeret, pedig szépen kérték.

Bonyolult a szív, hisz benne lakik a lélek.
S ha tiszta a szíved, benne apró repedések.
Itt ott hiányos, hisz vitte boldog s boldogtalan.
S lelked úgy ...

Hallgasd, csattana a csendben egy érzés,
most már érted e mit súg a szél.
Látom, szép szemed csillan megértés,
dobban a szíved csak nekem él.

Érzem, úgy suhan vágyam el hozzád,
mint aki nem menne el soha már.
Félek, messze vagy hozzám nem várnád,
testem hozzád nem haza jár.

Lassan, érint meg téged a lelkem,
minden falban van ...

Bele hallgattam a csendbe, s ez ajándéka az elhagyottnak.
Mikor a káoszból megszületik türelme, a saját szavaknak.
Mikor rettegsz az estétől, s minden reggel hideg nap kel.
Mikor az emlék beszél hozzád, s hallgatod szíveddel.

Mikor halott hópelyheken pihen szemed, s így maradnál.
Mikor minden oly távoli, s belőled mély sóhaj száll.
Mikor lelked ...

Hajózók népe, kiket vízre szült az Isten.
A szél legyen a jó barát, s a rum melegítsen.
Kezed erős a kötélen, ha a vitorlád megfeszül.
Tájolód a biztos pont, s előtted széles part terül.

Albatroszok nászát nézed, s lassan megérkezel.
A kikötők hangos világa üdvözöl, ebben lélegzel.
Tán még Asszony is vár itt, s egy röpke ...

Érintésemben ébred a vágy, hajtja a szenvedély.
Íriszem felragyog, s szemedben lángol a kéj.
A pillantás hosszúra nyúlik, s öli meg az időt.
A félelem ledobja láncait, s varázsol szeretőt.

Márvány tested kápráztat, s csókért könyörög.
Előcsalom testedből a gyönyört, lassan hömpölyög.
Önzetlen vágy hajszol, úgy adnék csodán ...