Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Lelkes Miklós versei

Lelkes Miklós (315)
1938 -
Kötetei a neten, a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK): A Szépség Csillaga, Én már a nyárba vágyom át.
Neked írom, a "Szépség Koldusának".
Volt országodban koldus lett a Szépség.
Olykor eltévedt álmod volt az Isten, -
de a lelkedben vágy feszült, merész ég.

Minek írom? Hazád nem volt. Neked sem.
Képzelt tájaid hitted el Hazádnak.
Reménykedik a jót akaró Költő, -
míg a sínekre nem löki a bánat..

Meghaltál. Hányszor? Még ma is ...
Részletek
Az Ön versének a helye...
Az ezüst nyár nyáron, s önmagán túltett:
levelein fellobbant fényfolyam
indult el, - és egy költő arra gondolt:
e világban még mindig dolga van.

Ha ugyan dolog Szépséget csodálni,
menteni a múlandó perceket,
míg meleg légben el-elszáll varázslat,
s csend zárul össze madárhang felett..

Varázslatával vétkezik a költő,
ha elfedi azt, ...
Részletek
Tönkretett ország. Sokszor tették tönkre, -
s ha tönk szélén volt, hányszor ott maradt!
Volt már bajszos és nem bajszos vezére
együtt, - kettőt dicsértek nyájszavak.

Sok minden fontos, de az ország lelke
legfontosabb, mert, mikor az beteg,
épülhet akár Mesék Palotája, -
a Poklot hozzák el becstelenek.

A nép nem nép, nem tud ...
Részletek
Neved nem tudom, rovarfurcsaság,
csúnya szépség, melyen mozog a csáp,
hatlábú lét, petéből lett csoda,
nagy, teremtő kör gúnyos mosolya.

Elővehetném képeskönyvemet:
benne rovarkép, hatalmas tömeg,
de lusta is, meg költő is vagyok, -
s te sem kívánsz tudós vizsgálatot.

Bevallom, már a versem elején,
ösztön lényecske, hogy lenézlek ...
Részletek
Az Isten bennem dolgozik, -
de rendetlen, nagyon,
tőle van összevisszaság
íróasztalomon!

Komputeremen verset ír,
majd nézi: hol lehet?
Eltűnt a vers, leírt szöveg, -
s én szentségelhetek!

Az Isten bennem dolgozik
(Eszmének nevezem),
s csodálkozom önmagamon:
- Miért Ő kell nekem?!

Én Őt - értem: a külvilág,
mi egykor volt, ...
Részletek
Rét-idő volt. Lent szöcske, sáska ugrált.
Fent Hófehérke fénylett, hallgatott.
Virág napernyők ringó ligetének
katángsor küldött kék pillanatot.

A fecskék ívén ezüst pontok gyúltak,
felszikráztak. Mint hullt múlt és jelen!
Minden jelen múltból és önmagából,
s tűzzé lehet nagy varázsszőnyegen.

A rét időben égő múlt ...
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére