Szavakat gyöngysorba fűzöm.
Gondosan, egymás mellé,
hogy egyetlen se hiányozzék,
mit féltve illesztek belé.
A szívem bátortalan hangján
lüktet az egész lényem.
Vajon értékeled szavam
ragyogó rubin színét?
Szívem melegségét
e gyöngysorba rejtem,
szótlan némaságom siklik,
izgatottan remeg a testem.
Vörös fény a ...

Zuhog a néma eső a határban
Sűrűn a szél forgatja ruhájában.
Fodros széllét zöldfűbe mélyen rejti,
Virágok szépsége azt beteríti.

Fűszálak szorosan átölelkeznek,
A szellő karjai fodrában libbenek.
Betöltik a mező arcát illattal,
Ha a nap fénye öleli sugaraival.

Zúgó hangja esőcseppeknek tiszta,
Arcomba vág, könnyeimet ...

Fellángolt a tűz körülöttem.
Forrón izzott,
Szívemben égette magát,
Belém marta Szent Teste alakját.
Helyet talált a szívembe.
Minden apró mozzanata
a gyöngeségem keresése,
Táplál,reményt ad
még akkor is, ha nem látom,
Érzem sóhajtását,
Tüdőm megtelik a friss leheletével.
Lelkem csiráját öntözi,
Életre kelti elhalt ...

A temető néma csendjétől,
A könnyektől ázott szemekből
Megdermedt arcok sokasága
Vetül egy apa koporsó falára.

Fiatal könnycseppek áztatják
Koporsónak fényes arcát.
S a fájdalmas jajszó kiáltását
Csak az emlékek támogatják.

Együtt töltött évek szépsége,
A család kitartó szeretete,
S a tomboló fájdalom ...

Lelkem összefonódik szíveddel,
Szorosan ölelkezik,szinte eggyé olvad.
Testem testedbe mélyen bele marja magát,
Tüzes lángja hosszan csöpög szíved vérző falán.
Szomjazom a gyöngéd érintésedre.
Oly távol vagy,de mégis hallom a hangod,
Fájdalmad görcsösen a fülembe zúgod,
Távolság ereje marcangol,széttépi a szívem.
Fájdalmasan ...

Gondtalan ifjúságom töredékét,
a tavaszi hóolvadás birtoklása
egy kis időre magával ragadta.
Ingoványos hideg ágak zömében,
kapkodtam életemért .
Nyálkás fűszálak közt hadonászva
karmoltam a folyó hullámaiban.
Mélyen véstem magam bele.
Magába szívott a hullámok sodrása,
Rabul ejtett a folyó bukdácsoló árja.
Nem akartam ...