Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Társadalom versek

179 
A szabadság a mélyben van, felette
sok minden, szerzések is, meglehet,
fontosabbak sokaknak, mint szabadság, -
nem csoda: összetetten emberek.

Az ember jóból, s rosszból összetett és
hol a rossz, hol meg a jó lesz felül,
hol az Igazság dobbant szívet mélyből,
hol Hazugság kerekedik felül.

A szabadság? Egyszerre vágy és eszme
lélek mélyben. ...
Olvasták: 231
Részletek
Az Ön versének a helye...
160 
Út helyett mellékutakat kerestek,
elkanyargókat, nappalok és esték.
A kanyargós út jobb a tolvajoknak, -
egyenes út a lopáshoz merészség.

Közben kiskapuk is kellettek, persze,
hol a kezeket titkolt ládák várják, -
véges dolgok gyakran rejtik magukban
a szerzések végtelen mohóságát.

A mellékutak végül összefolytak,
s eltűnt az Út, egy ...
Olvasták: 193
Részletek
180 
Nyílt kártyákkal is, s cinkeltekkel szintén
megy a játék. Nyílt kártyákkal se szép,
- elterjedt fejre csapásokkal együtt, -
tolvaj népségtől, eldurvult beszéd.

Nyerni, rabolni! Új, s új háborúkat
ezért hoznak, és álszent ég alatt,
álszent földön, a szennyes érdekeknek
mit összevissza prédikált a pap!

Sokféle pap van. Sok ostoba ...
Olvasták: 193
Részletek
173 
Ez tettette, hogy mit se hall,
ha szól a Szó, igaz.
Ördög örült: - Mily isteni!
Sok itt a gyáva, s gaz!

Az tettette, hogy mit se lát,
tudatlan, s hű, vakon.
Ördög örült: - Ó, isteni!
Itt követnek, vakon!

Ez tettette, hogy ő szegény, -
neki senki se lop!
S mosolygott az ördögi kör:
- Ó, derék cinkosok!

Az meg szemet úgy ...
Olvasták: 195
Részletek
180 
Volt tájban megyek, végtelen lakásban, –
képzeletben. Már nem engednek el,
s csodálkozik a múltam, hogy miért is?
Ő onnan ismer: gyors lépteimen.

Hát, igen, igen, akkor vitt a lábam
mindenhová, valóságban, s maradt
e táj-lakásból, mi is? Vers-napok még
ringatnak fényben fürdő árnyakat.

Igen, igen, akkor verset írt ...
Olvasták: 227
Részletek
158 
Költői könnycsepp fájdalom és játék,
és Szépséggel játszik a fájdalom,
a felszakadt seb gyönyörű ajándék, -
egy volt tavasz az őszi kínpadon.

Költői könnycsepp fenséges megértés:
tőr lendülése, éle felragyog
tükrén, s e könnycsepp a múló világnak,
a végtelennek ad bocsánatot.

Szem, mely adta, bocsánatot nem adhat
élőnek, ...
Olvasták: 195
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére