Fáról fára fürgén ugrik.
Meg sem áll a másik lombig,
majd abban Ő elbújik.
De ott sem marad sokáig,

csak egy rövid ideig.
Lompos farka lengedezik.
A lombok Őt újra rejtik.
Így rohan az odújáig.

Eleséget gyűjt a télre
számítva a nagy hidegre,
és ha újra tavasz jön el,
legott telik lendülettel!

... és ekkor újra:

Fáról fára fürgén ugrik!
Meg sem áll a másik lombig,
majd abban Ő elbújik
és így van ez a végtelenségig!